Sunday, February 27, 2011

Az Élet Kenyere

Kedves Testvéreim és Barátaim,

Most délelőtt, miközben Jézussal beszélgettem, újból és újból megmutatta nekem, hogy Ő az Élet Kenyere. Ez azért fontos, hogy kiemeljem, mert mostanában értettem meg, hogy mi annak a látomásnak az értelme, amiről már korábban írtam nektek, amit az egyik Bibliaiskolás tanító kapott rólam azután egy nappal, hogy odamentem hozzá, hogy imádkozzon értem. Egy kedves barátnőm lefordította nekem.
Elhívásom egyik része az, hogy az emberekkel megosszam Jézust, mint az Élet Kenyerét, akire naponta szükségünk van.

Jézus elém hozott pár Igét a Bibliából, ami kapcsolódik ide.

Az elsőt, még abból az időből, amikor Mózes és Izrael népe vándoroltak a pusztában. Amikor gyalogoltak éveken át, Isten a következőket tette:

Mikor pedig a harmatszállás megszűnék, ímé a pusztának színén apró gömbölyegek valának, aprók mint a dara a földön.
A mint megláták az Izráel fiai, mondának egymásnak: Mán ez! mert nem tudják vala mi az. Mózes pedig monda nékik: Ez az a kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül.
Az Úr parancsolata pedig ez: Szedjen abból kiki a mennyit megehetik; fejenként egy ómert, a hozzátok tartozók száma szerint szedjen kiki azok részére, a kik az ő sátorában vannak.
És aképen cselekedének az Izráel fiai és szedének ki többet, ki kevesebbet.
Azután megmérik vala ómerrel, és annak a ki többet szedett, nem vala fölöslege, és annak, a ki kevesebbet szedett, nem vala fogyatkozása: kiki annyit szedett, a mennyit megehetik vala.
Azt is mondá nékik Mózes: Senki ne hagyjon abból reggelre.
De nem hallgatának Mózesre, mert némelyek hagyának abból reggelre; és megférgesedék s megbüszhödék. Mózes pedig megharagudék reájok.
Szedék pedig azt reggelenként, kiki a mennyit megehetik vala, mert ha a nap felmelegedett, elolvad vala. (2 Mózes 16, 14-21)

Ezekben a versekben azt látjuk, hogy Izrael zúgolódik. Isten, pedig ellátja őket kenyérrel. Viszont Izrael népe nem hallgattak Isten szavára, amikor azt mondta nekik, hogy mindennap friss mannát szedjenek, mert amit másnapra meghagynak, meg fog férgesedni. Isten gondoskodik nekik ételről, sőt mindennap friss kenyérről gondoskodik nekik, de az emberek okosabbak akartak lenni, telhetetlenek voltak, és amit másnapra meghagytak megromlott
Ez olyan, mint amikor veszek valamit frissen a boltban, de ha nem teszem be a hűtőbe, akkor az rövid idő alatt megromlik. Abban az időben nem volt hűtő, és nem tudtak félrerakni. Amit nem ettek meg aznap, az másnapra ehetetlenné vált.

Isten, aki naponta meg akarta áldani a népet friss kenyérrel, de a nép mivel elégedetlen volt és zúgolódott, ezért nem tudtak naponta részesülni a friss áldásból.


Nézzük meg mit mond Jézus az Újszövetségben. Vannak Igeversek a Bibliában, amik nem egymásután következnek, de nagyon is összefüggenek, és ha megpróbálnánk őket elválasztani egymástól őket, akkor valamit kihagynánk.

Az egyik ilyen eset, amikor Jézus imádkozni tanítja a tanítványait, és a következőket mondja:

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk MA. (Máté 6, 11)

Ez a vers a sokak által ismert "Mi Atyánk..." egyik sora.
Kikről van itt szó? Rólunk emberekről.
Mit teszünk itt mi emberek? Kérünk.
Kitől kérünk? Az Atyától.
Mit kérünk? A kenyerünket.
Milyen kenyerünket? Mindennapi kenyerünket.
Mikor? MA adja meg.
Lukács a következő képen fogalmaz, hogy:

Luk. 11,3 A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk NAPONKÉNT.

Amire Jézus itt felhívja a figyelmünket, hogy a kenyérre naponta van szükségünk.

A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk MA. (Máté 6, 11)

Ez az Igevers azt akarja kifejezni, hogy nekünk naponta szükségünk van friss kenyérre. Ezt ennél világosabban nem is fogalmazhatná meg Jézus, mint ebben az egy mondatban.

Nézzük mit mond még Jézus itt az Újszövetségben, amire érdemes felfigyelnünk:

Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!
Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyer e; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha. (János 6, 32-35)

Jézus felhívja a figyelmüket arra, hogy a mennyei kenyeret az Atya adja, és nem Mózes. A manna előképe volt annak a kenyérnek, ami mennyből száll le. Ez a mennyei kenyér, ami életet ad a világnak, Jézus Krisztus. Ő az Élet Kenyere, aki megelégít minket annyira, és többé nem kell elégedetlenkednünk, zúgolódnunk, mert Jézusból táplálkozni, erőt meríteni maga az Élet.
Jézus az Élet Kenyere, akiből naponta táplálkozhatunk. Ő az a kenyér, akit az Atya mindennap adni akar nekünk. Isten Jézus Krisztus, az Élet Kenyere által minden napra új, és friss áldásokat tartogat számunkra.
Jézus az Élet Kenyere és az Élet Forrása, kiből naponta táplálkozhatunk és naponta ihatunk. Ő a megunhatatlan eledel számunkra, aki naponta kapcsolatban akar lenni velünk, naponta adni akar nekünk valami újat magából.

Hiszem, hogy Isten célja a pusztában több volt, mint az, hogy egyszerűen etesse az embereket. A mannával Istennek az volt a célja, hogy megmutassa velünk, hogy nem neki, nekünk van szükségünk arra, hogy naponta kapcsolatban lehessünk vele, mert ő minden napra új áldásokat tartogat a számunkra, amit örömmel adhat nekünk, mint Apa a gyermekeinek. Jézus a Manna, az Élet Kenyere, akiből az Atya naponként akar táplálni minket. Jézus az Élet Kenyere, a Manna, aki által nemcsak naponta táplál minket Isten, hanem napi szinten kapcsolatban akar lenni velünk, és elárasztani minket az Ő áldásaival.

Jézus a MANNA, AZ ÉLET KENYERE az összekötő kapocs köztünk, és az Atya között. Istennek hiányzunk, Isten kapcsolatban akar lenni velünk, Isten nem akar elveszíteni minket, és úgy döntött, hogy a legdrágább kincsét Jézus Krisztust küldi el számunkra, mint az Élet Kenyerét.

Végül emlékezzünk meg arról, hogy az ÉLET KENYERE mit tett értünk?

Mikor pedig evének, vevé Jézus a kenyeret és hálákat adván, megtöré és adá a tanítványoknak, és monda: Vegyétek, egyétek; ez az én testem.
És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan;
Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára. (Máté 26, 26-28)

Az Élet Kenyere, Jézus Krisztus teste megtöretett értünk, értem és érted is kedves barátom.
Jézus Krisztus vére, amely értünk kiontatott, azért ontatott ki, hogy az Ő vére mint egy kötőszövet összekössön minket, engem és téged is kedves barátom, az Atyával.

Jézus Krisztus megtöretett teste, és kiontott vére elég volt arra, hogy az Atya Isten, az Ő szeretett Fia áldozatáért megbocsássa mind az én, mind a te bűneidet kedves barátom, személy szerint.
Hiszed, hogy akkor ott a kereszten Jézus Krisztus vére által minden bűnöd, mocskod, szennyed el lett törölve? Ha hiszed, új ember vagy, és olyan kincsed lesz, amit senki nem vehet el tőled. Ha hiszed, hogy Jézus Krisztus a bűnöstermészetedtől egy az egyben megszabadított, amikor elhordozta azokat a kereszten, és hiszed, hogy az Ő feltámadása által rád is egy bűntől szabad, örök élet vár, akkor nem csak itt a földön leszel szabad, de egy új dicsőséges testet fogsz kapni Jézustól is a Mennyben, ami személy szerint rád illik, és ragyoghatsz majd, minden múlttól és bánattól örökre távol. Nem kell semmit tenned, csak nézz fel a keresztre, és nézz az üres sírra. Nem kell mást tenned, csak hinned, hogy ez érted történt. A többit a Szent Lélek elvégzi benned.

Isten Áldjon kedves barátom, Orsi





No comments:

Post a Comment