Monday, February 28, 2011

Az Ajtó

Szia(sztok)!

Mostanában olvastam egy másik blogot, ahol valaki ezt írta: "Jézus az Ajtó" Mostanában Jézus, amikor beszélgetek vele, mindig újabb és újabb oldalát mutatja meg, hogy Ő kicsoda, illetve ki akar lenni a számomra, és talán számodra is kedves barátom.

Mielőtt rátérnék arra, hogy "Jézus az Ajtó", először csak simán nézzük meg mi általában egy ajtó funkciója.
Tudjuk azt, hogy egy ajtó nem áll önmagában.
Ha látok valahol egy ajtót, az minden bizonnyal vezet valahová.
Ha csak megállok az ajtó mellett, akkor nem fogom megtudni, hogy az ajtó hová nyílik.
Ha előtte állok meg, akkor esetleg láthatom, hogy közvetlenül mi van az ajtó mögött, de nem látok rá a teljes terepre.
Képzeljük el, hogy ez az ajtó egy hatalmas kastély az ajtaja. Ha megállok az ajtó mellett, akkor csak kívülről látom milyen a kastény. Ha szemben állok az ajtóval, akkor esetleg látok egy lépcsősort, ami vezet valahová.
Itt jön a lényeg ahhoz, hogy jobban megismerjem mi van az ajtó mögött be kell lépnem rajta.

Most nézzük, hogy Jézus mit mond magáról a Bibliában:

Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. (János 10, 9)

Jézus az Ajtó:
Jézus sem az az ajtó, amelyik önmagában áll.
Jézus az ajtó, ami vezet valahová
Ha csak megállok Jézus mellett, akkor nem fogom megtudni, hová vezet.
Ha Jézussal szemben állok meg, akkor sem fogom megtudni, hogy hová vezet.

Mielőtt folytatnám ennek az Igének a kielemzését, két másik Igevers van, ami ide illik:

Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?
Ő pedig az ő testének templomáról szól vala. (János 2, 19-21)


Jézus Krisztus az ajtó, amely az Ő testének templomába vezet. Ha nem lépünk be az ajtón, akkor nem tudjuk meg, hogy ezen a templomon, ezen a testen belül mi történt.

Elmondom, hogy miért érdemes belépni ezen az ajtón. Jézus testének templomát lerombolták. Hogyan is történt ez? Ezt elmondja nekünk az Ige:

Akkor azért előfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá.
És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá,
És mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala őt.
Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé kihozom őt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt.
Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik Pilátus: Ímhol az ember!
Mikor azért látják vala őt a papifejedelmek és a szolgák, kiáltozának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg! Monda nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt ő benne.
Akkor azért nékik adá őt, hogy megfeszíttessék. Átvevék azért Jézust és elvivék.
És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak:
A hol megfeszíték őt, és ő vele más kettőt, egyfelől, és másfelől, középen pedig Jézust.
A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülről mindvégig szövött.
Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket művelék.
Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom.
Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, és izsópra tévén azt, oda vivék az ő szájához.
Mikor azért elvette Jézus az eczetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá
lelkét.
A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le őket.
Eljövének azért a vitézek, ...Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy ő már halott, nem törék meg az ő lábszárait;
Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az ő oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki abból.
És a ki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága; és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higyjetek.
Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne törettessék.
Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, a kit általszegeztek.
Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedőkbe illatos szerekkel együtt, a mint a zsidóknál szokás temetni.
Azon a helyen pedig, a hol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala.
A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust.
(János 19, 1-6., 16-18., 23-24., 28-30., 31-38., 40-42.)

János evangéliuma így írja le, Jézus hogyan szenvedett, és halt kínhalált a kereszten. Ami azt jelenti, hogy az Ő testének a temploma valósággal leromboltatott. Ez történt Jézus Krisztus testén, a templomon belül.

Ám ne feledjük, hogy Jézus mit mondott:
"Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt. (János 2, 19)"

Lerontották Jézus testének templomát, de a történet folytatása itt kezdődik. Nézzük meg, Jézus hogyan építette fel az Ő testének templomát 3 nap alatt:

A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, odaméne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.
Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt.
Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.
Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;
És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.
Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.
Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.
Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;
És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.
És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.
És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.
Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.
Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!
Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. (János 20, 1-5., 8-10., 11-17.)

Jézus halála után a harmadik nap feltámadt. Ez jelenti azt, hogy az Ő testének temploma 3 nap alatt felépült.

Nézzük meg mi történik, ha belépünk ezen az ajtón? Nézzük Pál mit mond arról, hogy mi van ezen az ajtón belül:
Az Úr pedig a Lélek; és a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. (2Korinthus 3, 17)

Jézus az ajtó, amin ha belépünk, belépsz kedves barátom találkozunk/ találkozol az Úrral, az Istennel, aki Lélek. Ha belépünk, belépsz az ajtón, akkor oda lépünk, lépsz be, ahol az Úr Lelke van, a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. Tehát abba a szabadságba lépünk, lépsz be, ami az Úr Lelkéből árad.
Jézus az ajtó az Ő testének templomába, amin ha belépünk, belépsz, akkor szabaddá leszünk, leszel, mert belépünk, belépsz egy templomba, ami leromboltatott, ráomolva, halálra zúzva, a mi bűneinket a te bűneidet, szenvedéseinket, a te szenvedéseidet, fájdalmainkat, a te fájdalmaidat, betegségeinket, a te betegségeidet, sebeinket, a te sebeidet, amiket hordoztunk, te is hordoztál vagy én is hordoztam.
Jézus az ajtó az Ő testének új templomába is, ami felépült, és az Ő Lelke, a Szent Lélek lakozik benne. Ha belépünk, belépsz ezen az ajtón, szabadok lehetünk, szabad lehetsz, mert a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. (2Korinthus 3, 17) Jézus testének temploma leromboltatott, azaz vele együtt a mi múltunk, a te múltad, a mi régi személyünk is halálra lett zúzva, a te régi személyed össze lett morzsolva. Jézus testének Temploma Újjá épült, és ezzel a templommal együtt mi is Újjá Épültünk, épülhetsz, mert beléptünk az ajtón, ha belépsz az ajtón.

Jézus az ajtaja annak a templomnak is, amelyen ha belépünk, belépsz, akkor az Ő élő templomának leszünk, lehetsz az Élő Kövei.
Jézus az ajtaja a Mennynek, ahol Te is és Én is ragyoghatunk Isten dicsőségétől, ahol örökké szabadok lehetünk, mert az Ő Lelke örökké velünk lesz.

Végül egy fontos sorrend. Bár minden egyes helyre, amit felsoroltam, Jézus az ajtó, van egy sorrend. A lépések szigorúan egymás után következnek. Mindez azért, hogy amint belépsz az ajtón, Isten áldása zúdulhasson a nyakadba.

  1. Jézus az ajtaja annak a templomnak, ami leromboltatott. Jézus szenvedésre, halálra adta az Ő testét, hogy amikor az Ő testének temploma leromboltatik, ráomoljon minden bűnödre, kínodra, szenvedésedre, és halálra zúzza őket. Ahhoz, hogy minden bűn, szenvedés, betegség porrá legyen zúzva, először lépj be az AJTÓN (JÉZUSON) keresztül ebbe a templomba
  2. Jézus az ajtaja annak a templomnak, ami miután leromboltatott, három nap alatt felépült. Jézus a harmadik nap hajnalán feltámadt, és felépült az ő testének temploma. Jézus feltámadt, ami azt jelenti, hogy újra kaptál egy nyitott ajtót, amin ha belépsz Isten Lelke, a szabadság vár rád. Szabadság és egy új, megváltozott élet, amiben szabad vagy, mert a bűneid, a múltad szenvedései el lettek törölve, ha Jézus nem emlékezik rájuk, neked sem kell több emlékezned. Szabad vagy.
  3. Az Élő Jézus, az ÉLŐ AJTAJA annak az Élő Templomnak, aminek te lehetsz az egyik Élő Köve, amikor belépsz az ÉLŐ AJTÓN.
  4. Jézus az AJTAJA a Mennynek is, amin ha belépsz ragyogni fogsz Isten jelenlététől, Isten dicsőségétől. Sőt te is kapsz egy gyönyörű, ragyogó, dicsőséges testet. Ahol te is és én is, örökké szabadok lehetünk, mert az Úr Lelke, az Úr dicsősége örökké ott lesz velünk.
Ezt a sorrended azért írtam le, mert Jézus mondott még valamit, amitől meg akarja óvni mind azokat, akik még nem lépték át az ÉLŐ AJTÓT!

Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. (János 10, 1)

1. Hiszed, hogy Jézus Krisztus szenvedése és kereszthalála, érted kiontott vére által, minden bűnödet eltörölte, minden fájdalmadat, szenvedésedet elhordozta, halálra zúzta ott a kereszten?
2. Hiszed, hogy Jézus Krisztus halálból való feltámadása által új életet készített neked?
3. Hiszed, hogy ahol a Krisztus Lelke van ott a szabadság?
4. Hiszed, hogy Jézus Krisztusnak egy tökéletes terve van a te újjászületett, újjáteremtett életeddel? Hiszed, hogy te élő köve lehetsz Krisztus Élő templomának?
5. Hiszed, hogy Jézus Krisztus egy új dicsőséges testet készít számodra a Mennyben, ahol örökké vele lehetsz majd, és örökké az ő dicsősége, és boldogsága vesz majd körül? A Mennyben, ahol minden fájdalomtól szabad lehetsz?

Ez Jézus Krisztus ajándéka a számodra, amit csak hittel el kell fogadnod, és olyan kincset kapsz Jézus Krisztustól, amit soha többé nem vehetnek el tőled? Jézus Krisztus a Lelkét öntötte ki előtted, és kész neked minden nap elmondani, hogy mennyire szeret téged, hogy mennyire értékes kincs vagy az Ő számára. Az élete sem volt drága neki, csak téged megmenthessen. Ez Jézus szíve irántad.

Higgy az Úr Jézusban, és ÜDVÖZÜLSZ!!!

Isten áldjon kedves barátom, Orsi

No comments:

Post a Comment