Háborgó tengerből- Kristálytiszta folyó

Kedves testvéreim,

A hétvégét Budapesten töltöttem, ahol mozgássérültekkel és olyan emberekkel lehettem együtt, akik ki vagyunk éhezve Isten szeretetére. A tanításban arról a Mennyről volt szó, ahol maga a Király készíti számunkra az ünnepi lakomát, és Ő fog a kedvünkben járni. Miközben erről volt szó, Isten elém hozott egy képet, és ezt szeretném veletek megosztani.
Egyszer Jézus, a tanítványaival hajókázott a Galileai tengeren, amikor hirtelen nagy vihar támadt, és a tanítványok azt hitték elvesznek félelmükben, Jézus aki a béke és a nyugalom Királya, aludt a hajóban. Odaszaladtak hozzá a tanítványok, és kérdőre vonták, hogy hogy nem foglalkozik azzal, hogy elvesznek a viharban. Jézus, aki a Békesség fejedelme, és a Békesség Fejedelmének, nem csak a vihar van hatalma leállítani, lecsendesedni, de a tanítványok félelmei között is hatalma volt.
Rájöttem, hogy a mi életünk is, egy ilyen háborgó tengerhez hasonlít, sokszor tele pánikkal, félelmekkel, aggodalmakkal. Annyira az aggodalmainkra összpontosítunk, hogy nem elég, hogy a Békesség Fejedelme ott van velünk, hanem kérdőre vonjuk, hogy hol van olyankor, amikor háborog az életünk. El felejtjük, hogy Ő a Békesség Fejedelme. Tudjátok, Jézusnak ez nem számít, Ő amint meghallja a kiáltást jön. Mit tesz, egyetlen szóval elnémítja a bennünk háborgó tengert, a Békesség Fejedelme annyi nyugalommal és védelemmel áraszt el minket, hogy onnan a félelemnek, a pániknak tűnniük kell. Jön ez a Béke Herceg, és egy pillanat alatt megoldja a problémát. Aztán jön, és megfenyít, hát itt voltam veled a hajóban, jöhet bármilyen tenger az életedben, addig amíg a Béke Hercege, aki a félelmek és a vihar felett is Úr veled van a hajón, nincs félni valód, de ha megvalljuk neki, hogy sokszor annak ellenére is, hogy velünk vagy a hajón félünk, pedig tudjuk, hogy nem kéne, Ő azonnal felkel, és minden félelmet, pánikot megdorgál és lecsendesít bennünk.
Eljön majd az életünk, amikor a háborgó tenger az életünkben, egy kristály tiszta és tükör tiszta tóhoz fog hasonlít, amin nincs többé hullám vihar, hanem nyugodt, békés és visszatükrözi Isten dicsőségét.
A mennyben, amikor meglátjuk ezt a kristály tiszta folyót, ez emlékeztethet minket arra, hogy a mi háborgó tenger életünkből, Jézus egyetlen "elvégeztetett" szóval, kristály tiszta, csendes, nyugodt, Jézus dicsőségét tükröző tavakká tett minket.
Azt, hogy ez hogyan is kapcsolódik a Menny témájához, hát így, hogy egy örök életen át azért dicsőíthetjük majd Jézust, hogy a háborgó tengert elnémította, és körülvehet bennünket az Ő végtelen nyugalma, békessége és megnyugtató közelsége, mint amikor az anya vagy az apa, az ölébe veszi a kisbabáját, és magához öleli.
Két Igevers, ami ehhez a témához kapcsolódik, amiből kiindultam:

Mk 4,39
És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.
Jel 22,1
És megmutatá nékem az élet vizének tiszta folyóját, a mely ragyogó vala, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyiszékéből jővén ki