Sunday, June 5, 2011

A gólya

Sziasztok!

A szokásomtól eltérően, most kicsit rövidebb leszek. Ma a buszra való várakozás helyett egy olyan busszal jöttem, ami nem jön be a faluba, csak megáll a főúton. Ahogy sétáltam haza a buszmegállótól, láttam valamit, ami már korábban is ott volt, de most valami többet láttam mögötte.

Mint tujátok, szeretett állatunk a fehér gólya igencsak szocializálódott az utóbbi időkben, fészket raknak a villanyoszlopokra.
Itt jön az, amit megláttam. Egy fiatal gólyapárt láttam, akik a leglehetetlenebb helyre fészkeltek. Olyan magasfeszültségű oszlopra építették a fészküket, amely nincs szigetelve.

Ezek a gólyák mit sem sejtenek arról a veszélyről, amit a magasfeszültség okozhat. Minden veszély érzet nélkül odaépítik a fészküket. Mindaddig jól érzik magukat, míg az egyikük elvét egy hibát, és már megtörténik a baj, és a gólyát agyonüti az ára. Mit sem sejtenek a veszélyről, ezért nem félnek.

Így van az ember a bűnnel is. Élvezi, szereti, jól elvan a bűnben, anélkül tudomása lenne arról, hogy az élete veszélyben van. Tudjuk, hogy ugyanúgy, ahogy a gólyák is belehalnak, ha az áram agyonüti őket. Az embert is halál (Istentől való elválasztódás) fenyegeti, amíg a bűnben van.

Honnan tudjuk ezt? Pál a Római levélben a következőket mondja a a bűnről és a halálról:

Mert a bűn zsoldja halál... (Róma 6, 23)

Szóval a bűn következménye halál. Viszont a gólyákkal ellentétben, mi Istentől kaptunk eszet, értelmet, füleket. Míg az állatokat senki nem figyelmeztette a veszélyről, és annak következményéről, minket maga az Úr Isten figyelmeztet, és ehhez kaptuk a füleinket és az értelmünket, hogy megértsük, hogy a bűn veszélyt jelent, és megöl.

Nézzük meg mit mond Isten az embernek:

De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz. (1 Mózes 2, 17)

Isten figyelmeztet, Isten óv minket a bűntől. Miért? Mert Ő ismeri a következményt.

Nézzünk egy másik példát, mit mond Káinnak:

Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta. (1 Mózes 4, 7)

Az Úr folyamatosan figyelmeztet minket a veszélyre arra, ha elfordulunk tőle, nem figyelünk az Ő veszélyt jelző hangjára, akkor a bűn úrrá lesz rajtunk, és végül megöl.
Amíg a bűnben élünk, barátkozunk a bűnnel, biztos úton haladunk a végveszély felé, az örök halál (Istentől való elválasztottság) felé.

Az Igének, amit az előbb a Római levélből idéztem van folytatása:

Mert a bűn zsoldja halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örök élet a mi Urunk Krisztus Jézusban. (Róma 6, 23)

Jézus Krisztus az Ő halála által megszabadított téged a bűntől és annak a következményétől, ha hiszed! Ő elhordozta helyetted, az Istentől való elválasztottság állapotát. Te már ne akard megtudni, mit jelent örökké Isten nélkül élni! Isten nem ezt szánta neked, ő azt akarja, hogy szabad legyél a haláltól. Ha kell 100-szor is figyelmeztet, csak végre meghalld, amíg a bűnnel barátkozol, van okod félni a következménytől, a haláltól. Ha viszont hiszed, hogy Jézus Krisztus minden bűnödből megmentett azért, hogy az örök halál helyett, örökké boldogságban élhess, anélkül, hogy szeretned kéne a bűnt, akkor nyert ügyed van, Győztél!

Légy áldott, Orsi

No comments:

Post a Comment