Ismét eltelt egy hét és elérkeztünk a hónap végéhez és az új hónap elejéhez. Isten kegyelme tart még mindig életben. Ezen a héten Isten nehézségeken vitt keresztül, amiket felhasznált arra, hogy tanítson és ráébresszen, hogy nélküle tényleg semmik vagyunk.
Hétfőn: Reggel elmentem iskolába. A tanár késett fél órát. Már rögtön második félév első napján megbeszéltük, hogy jövőhéten (holnap) írunk egy dolgozatot. Iskola után bementem, apukámmal ebédeltem a munkahelyén, azután sietve elértem a buszt.
Kedden: délre kellett iskolába mennem. Nagyon mérgesek voltunk, mert egy tanár sem jött be szólni, hogy az órák nem lesznek megtartva a vizsgaidőszak miatt. Úgyhogy eljöttünk. Isten megint egy meglepetéssel ajándékozott meg. Egyik osztálytársammal, aki Tiszavasváriban lakik, mindketten lekéstük a buszunkat és egy bő háromnegyed órát vártunk a következőre. Az osztálytársam rágyújtott és ezt mondta: "Látod Orsi cigizek, de Isten így is szeret." Ezt a mondatot én még félév elején mondtam neki, amikor Isten megint alkalmat adott arra, hogy négyszemközt maradjak vele és beszélhessek Isten kegyelméről és szeretetéről. Feltett nekem egy kérdést, hogy nincs-e valami megoldásom arra, hogy hogyan tudná elfogadni magát. Erre azt válaszoltam, csak kérnie kell Istent, hogy tanítsa meg erre. Ekkor rájöttem, hogy nem számít, hogy nem jöttek a tanárok, nem számít, hogy várni kellett a buszra, mert ez pont így volt jó. Azért imádkozom, hogy ez a lány megtapasztalja Isten felemelő szeretetét és legyen még több ilyen beszélgetésünk, akár a többi lánnyal is.
Szerdán: Reggel bementem suliba megint sehol egy tanár. Már nagyon mérges voltam, de Isten megmutatta, hogy ilyen helyzetekben van rá a legnagyobb szükségem, amikor várakozni kell. Végülis a várakozás időszakát éljük. Ilyenkor már sokszor legszívesebben bosszankodnék. sokszor szoktam is. A szerda este elmentem a fül-orr-gégészetre is. Tavasszal vagy nyáron lesz egy mandulaműtétem.
Csütörtökön: Nem kellett bemennem iskolába. Csütörtökön nagyon nehéz napom volt és Isten nagyon sok könnyet és kiáltást, könyörgést, feszültséget és görcsöt hozott ki belőlem. Egyszerűen tehetetlennek éreztem magam. Valakivel annyira összevesztem. Teljesen meglepődtem, mert ez a valaki ez előtt sosem viselkedett így. Megijedetm, hogy ez maradandó sérülés lesz a számára. Féltem, hogy ha nem beszélünk többet, akkor Ő többet nem megy el pesten a golgotába, többet nem hagy az evangéliumról. De Isten jó.
Pénteken-Szombaton bocsánatot kért tőlem valaki ez a valaki, amiért nagyon hálás vagyok. Azt mondtam neki, hogy elmehetsz, de bármikor ha meggondolnád magad akkor itt vagyok. Ekkor őszintén bocsánatot kért, nem tudtam szóhozjutni. Megkérdezte tőlem, hogy miért nem töröltem az MSN-ről. Erre azt mondtam neki, hogy azért, mert ha törlöm, akkor hibás lettem volna, ha többet nem hall az evangéliumról és azért, mert megbocsátottam, mert Jézus is megbocsátott neki.Most az az imatémám, hogy tudja elfogadni Jézustól a megbocsátást és a szabadulást a bűntudattól, ami vádolja őt. Isten megmutatta, hogy Ő akárhányszor kiáltok hozzá meghallgat és megvigasztal. Isten megmutatta, hogy ami munkát ő elkezdett valakinek a szívében, azt nem hagyja félbe, hanem véghezviszi. Elfogadta Jézus bocsánatát és azt, hogy Jézus vére elfedezte az ő vétékét. Eleinte nem akart elmenni ifire és vasárnapestére, mert azt mondta szégyeli magát. Erre azt mondtam neki, hogyí Jézus már megszabadított a bűntől, nincs miért szégyenkeznie, mert mind bűnösök vagyunk, azok is akik a gyülekezetbe járnak. Azt mondta, hogy rendben van elmegy Vasárnapestére.
Vasárnap (Ma): Pápai Jancsi a Zsidókhoz írt levél 10. részéből tanított. Pont arról, amiről tegnap beszélgettem ezzel a fiúval. Amire Isten ma még rámutatott a tanításon keresztül, hogy Isten a törvényt arra használja, hogy tükörként elénk állítsa és felismerjük a vétkünket és lássuk, hogy ha törvény által élnénk mit érdemelnénk ezekért a bűnökért. De a kereszt árnyéka, ami az egész Ószövetségre kivetítődik megmutatja, hogy a kereszt által ezek a bűnök, amiket a törvény ellen elkövettünk meg lettek ítélve Jézusban. Ami még eszembe jutott, hogy az árnyék arra is szolgál, hogy eltakarjon dolgokat. Tehát felismertem, hogy vétkeztem az én esetemben, amit most felismertem, hogy tiszteletlen vagyok a szüleimmel szemben. De a kereszt árnyéka rávetítődik erre a bűnömre és eltakarja. Bár, amit eltakar, az attól még ott van, de ezen a kereszten Jézus vére folyt ki, tehát nem csak eltakarja, de el is törli a bűnt.
Hálaadás:
Isten munkájáért az osztálytársam szívében
Isten munkájáért Krisztián szívében
Gyülekezetemért
Isten Igéjéért
Az új imatémákért
A vigasztalódásokért
Azért, hogy Isten nem a földi dolgokból indul ki.
Jézusért az eljövendő jóért
Üdv, Orsi
No comments:
Post a Comment