Hétfő este

Sziasztok!

Mivel nagyon ritkán jutok internet elé, ezért következő bejegyzésem, ami nem most született, csak most tudom megosztani veletek.

Hétfő esténként a Budapest Golgotában a Filippi (Öröm) levelet tanulmányozzuk. Havonta 1 hétfő viszont kivétel, amikor az egész estét a dicsőítésre, Isten akaratának, vezetésének keresésére fordítjuk.

Ez a kivételes hétfő este most volt a héten. Szokásom szerint, már 1 órával az alkalom előtt odaértem a gyülekezetbe, ahol hallottam a dicsőítő csapatot próbálni. Azon kívül, hogy volt egy dal, amit rengetegszer elpróbáltak, nem tűnt fel semmi, amíg el nem kezdtük élesben keresni Istent.

Ennek a dalnak a szövege a következő:

"Szeretlek Uram,
És a hangommal
A lelkemből Téged imádlak.
Királyom, örvendj én bennem,
Gyönyörű dal, hadd legyek füledben."

Ennyi az egész dalnak a szövege. Mire véget ért az alkalom, megértettem, hogy miért is volt fontos, hogy annyiszor elpróbálják azt a dalt.

Ez alatt a dal alatt, Isten a következőt mutatta meg magáról: Te vagy Én, amikor személyesen, teljes odaszánással énekelsz az Úrnak, akár ezt a dalt, akár csak annyit, hogy mennyire szereted, Ő a következő képen reagál. Amikor mi azt mondjuk Istennek, hogy mennyire szeretjük, Ő nem úgy reagál, ahogy általában egymásnak reagálunk:
-Szeretlek!
-Én is!
Isten szemében nem ennyi a szeretet. Hát Ő nekem megmutatta mit tesz akkor, amikor mi teljes szívünkből megnyílunk előtte, és szeretjük. Már amennyire emberként szerethetjük őt. Nehéz emberi szavakkal kifejezni, de Isten, aki egyébként Jézus Krisztus áldozatának köszönhetően a mi szerető apukánk lehet, ÖRÖMKÖNNYEKET SÍR, amikor mi teljes lényünkkel kifejezzük neki a szeretetünket.

Mi történt azután, hogy láttam Istent, a világmindenség teremtőjét örömében sírni, csak azért, mert én azt mondtam neki, szeretem a következőt mondta: "Figyelj drága lányom, amiért te ennyire megörvendeztettél engem, most megmutatom neked, hogy én mennyire szeretlek!" Innentől kezdve, az alkalom alatt Isten szeretete zuhatagként kezdett el beteríteni, és folyamatosan rám ömleni." Ez valami olyasmi, amit ember nem adhat. Kiborította rám az Ő szerelmének hordóját, ami csak úgy lángolt értem.

Az alkalom végén egy olyan dalt énekeltünk, ami Isten tervére emlékeztet minket. Miután kifejezte felénk, felém mennyire szeret, jöhetett amire annyira várt, hogy elmondja, mi mindent tervezett velem, velünk:

Jót terveztél az életem felől
Szívből örülsz mikor jót tehetsz velem.
Értem adtad Jézust a Bárányt,
Hogyne ajándékoznál mindent nekem. (X2)

Mielőtt megszülettem Te már elhívtál.
Szerelmed, mint napfény árad rám.
Kegyelmed örökké tart sosem múlik el.
Fiaddá fogadtál

Jót, igen jót, igen jót, igen jót terveztél!

Jézusban fiad vagyok szeretett gyermek.
Te lettél az igazgyöngy, akiért élek.
Semmi nem választ el te szerelmedtől,
Te vagy már örökségem!

Ez Isten szerelme irántunk! Ez Isten reakciója arra, amikor kifejezzük felé mennyire szeretjük őt!

Legyen ez bátorítás azok számára, akik csak arra vágynak, hogy mindjobban meglássák Isten szerelmének munkáját az életükben!

Isten szenvedélyes Jézus Krisztusban vált nyilvánvalóvá, de nem itt ért véget. Jézus Krisztus áldozatának és feltámadásának köszönhetően, Isten szerelmének megnyilvánulását több ezer éve a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, ha akarjuk.

Egy Igével zárom soraimat:

"Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez néked." (Sofóniás 3, 17)

A hajléktalanok

A folytatásban egy olyan témáról lesz szó, amiről régebben már írtam. Mielőtt bármit írnék, el kell mondjam, hogy a következő témában én sem vagyok különb a legtöbb embertársamnál. Viszont az Úr szemtől-szembe szólt, figyelmeztetett, hogy készüljek, használjam az ajándékaimat, amiket tőle kaptam, és ne hanyagoljam, mert Jézus jön vissza hamar. Ő nemcsak engem, de rajtam kívül még nagyon sok embert szeretne hazavinni.

Előző bejegyzésemben a hitről és a cselekedetekről volt szó, illetv ezek intenzív kapcsolatáról.
A Jakab levelének 2. fejezetében a következő pár versre mutatott rá az Úr, amiket már nem először olvastam. Ehhez még hozzáteszem azt, amit az 1. fejezet 27. versében olvasunk:

Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül,
És azt mondja valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nekik, amikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna?
Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincenek, megholt ő magában. (Jakab 2, 15-17)

Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól. (Jakab 1, 27)

Emberekként sokszor nem tudjuk, én sem melyik kéregetőt, hajléktalant hogyan kezeljük, ezért inkább messzire elkerüljük, nehogy megszólítson. Vagy gondolkodás nélkül odadobunk neki valami pénzt.
Ne felejtsük el, hogy a nem hitből jövő cselekedet, nem kedves Isten előtt, azaz bűn.

Jakab levelének 1. fejezete a következőket mondja a bölcsességről.:

Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik neki.
De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert, aki kételkedik hasonlatos a tenger habjához, amelyet a szél hajt és ide, s tova hány.
Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól. (Jakab 1, 5-7)

Bölcsességet kérhetünk arra is, hogyan kezeljük a hajléktalanok, a kéregetők helyzetét. Ha hittel kérjük, a hitből fakadó bölcsesség, hit általi és gyümölcsöző cselekedeteket szül, amit Isten nemcsak értékel, de gyönyörködik is bennük.

"Isten útjai kifürkészhetetlenek." A Menny teljességében fog minket érni az igazi meglepetés, amikor meglátjuk a hitből való cselekedeteink gyümölcseit. Vajon hány olyan embert ment meg Isten, akik itt a földön szükségben szenvedtek, hajléktalanok voltak, de hitből fakadó bölcsességgel tettünk jót azzal a hajléktalannal vagy szenvedővel.

Isten szemében minden ember értékes. Ő maga tett meg mindent azért, hogy ne kelljen bárkit is elveszítenie. Jézus kereszthalála és feltámadása által az volt, és mind a mai napig az acélja, hogy az embereket köztük tége és engem megmentsen a bűn örök büntetésétől, az örök kínlódástól.

Ennyit szerettem volna, Orsi

A vonat

Sziasztok!

Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; Mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ő létezik, és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik. (Zsidók 11, 6)

A hit egy kiindulópont, amire szükségem van ahhoz, hogy felszabaduljak a jó cselekvésére.
Mivel hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni, ezért bármit tehetek, próbálhatok tenni, Isten szemében értéktelenn nulla.
A cselekedetek, amelyek nem a hitből indulnak ki izzasztóak, kimerítőek, fárasztóak. A Jézus Krisztusba vetett hit által, kizárólag a Szent Szellem vezetése által tudok bármit is szabadon tenni anélkül, hogy belefáradnék.

A hit és a cselekedetek együtt, egy irányba haladnak. Mint a mozdony után a vagonok. Ha a mozdony áll egyhelyben, akkor a kocsik sem érnek semmit. Ha mozdony elindul, nevezzük ezt a hit mozdonyának, akkor a vagonok sem tehetnek mást, együtt haladnak a mozdonnyal. Ha vagonok, nevezzük őket a cselekedetek vagonjainak nem kötődnek a mozdonyhoz, akkor nem töltik be a funkciójukat, azaz halottak, semmit nem érnek. A hit, amit nem követnek a cselekedetek nem kedves Istennek.
A hit akkor tölti be az Isten szemében is értékes szerepét, amikor ha a cselekedetek vagonjai kötődnek a hit mozdonyához, és így egy teljes vonatot alkotva száguldanak a mennyei végállomás felé.

A hit cselekedetekre kell ösztönözzön, mert az a hit, ami nem szabadít fel a jónak a cselekvésére hamis, nem igazi. (Folyt köv)

Augusztus 25. Csütörtök

Kedves Testvérek és Barátok!

Ezen a napon a Budapesti Golgota Gyülekezet kávzójában hallgattam egy koncertet. A koncert olyan dalokat tartalmazott, melyeknek a lényege, hogy ez a föld nem az igazi otthonunk, hanem átutazók vagyunk a földön. Arról, hogy van valaki, aki vár ránk egy országban, ami nem ebből a világvból van, hanem ahol soha többé nem lesz szenvedés. Ez a hely tudjuk, hogy azokra vár, akik hiszik, hogy Jézus Krisztus kereszhalála és feltámadása által az életük szabad a bűn átkától.

A lényeg, hogy az első részben csak hallgattam, a koncert második felében a testvérekkel együtt dicsértük az Urat azokkal, akik ott voltak ezen az estén. Ahogy énekeltünk, egyre közelebb és közelebb volt hozzánk Isten jelenléte. Ott járkált közöttünk a Szent Szellem.

Dicsőítés közben Isten leültetett a földre, és kaptam tőle egy képet, ami a következő mozzanatokat foglalta magában.

1. 
   
   Egy apa és egy kisgyermek kapcsolatát. A kisgyermek, amikor az apukája eljön érte az óvodába, és mikor meglátja az ajtóban, odaszalad hozzá, hogy az apukája fölvegye őt. Ettől könnybe lábadt a szemem, amikor ezt magam előtt láttam ezt a képet. Ebből az következik, hogy Isten az n apukám, akinek szintén annyiszor odaszaladhatnék, az ölébe ugorhatnék. Egy szülőnek örömet okoz, amikor a gyerek odaszalad, és megöleli, mert ez a gyermek őszinte szeretete apukája iránt, akit nem akar egy percig sem hiányolni. Isten tárt karokkal vár minket az ajtóban, hogy mikor szaladunk oda hozzá, mint az apukánkhoz, hogy vegyen a nyakába minket, hogy örömet okozzunk neki, amikor a nyakába ungrunk, mert ez nekünk is örömet okozhat.


2. 
   
   A kisgyermek, amikor rosszat csinál, neki nincs következmény érzete. Sokszor van az, hogy engedetlen, és emiatt a szülő megbünteti. Rövid időn belül a kis gyermek odamegy és bocsánatot kér. De a hangsúly nem azon van a gyerek részéről, hogy többször nem fogja elkövetni, hanem az, hogy ne legyen többet büntetésben. A gyermek, amikor odamegy és bocsánatot kér, a szülő megbocsát, de tudatában van annak, hogy amíg tart a dackorszak, nem ez volt az utolsó rosszaság, amit csinált. Ennél a résznl szintén megint könnybe lábadt a szemem. Miért, mert ez Isten türelmét tükrözi az ember felé. Amikor az ember felismeri, hogy vétkezett, odamegy Istenhez és bocsánatot kér. Isten türelme végtelen, mert tudja, hogy bár bocsánatot kértünk tőle, mint a gyermekek még egy párszor el fogjuk követni ugyanazt az ostobaságot, és azt is, hogy még 100-szor fogunk bocsánatot kérni azért a valamiért. Tudjátok Isten tűr és tűr. Ez nem egyenlő azzal. amikor szándékosan elkövetünk valamit, mert Isten úgyis megbocsát. Pontosan, amit az előbb írtam, hogy minél inkább ígérgeted, hogy nem fog előfordulni többet, annál biztosabb, hogy megtesszük. A lényeg, arra megy ki a játék, hogy nem akarunk büntetésben lenni, ezért inkább fogadkozunk.


3. 
   
   A harmadik része, amikor Jézus a kereszten, és egész földi élete során ez az egyetlen hely, ahol Istenének és nem Atyjának szólítja Istent. Miért? Mert Jézus nem követett el bűnt, és ha valakinek, akkor nem kéne nemhogy 100-szor, egyszer sem bocsánatot kérni. Jézus ott a kereszten megtapasztalta, hogy mit jelent az, hogy Isten elvszti a türelmét, amikor kiteljesedik a bűn átka, büntetése egy személyen. Jézus bocsánatot kért de nem magának, hanem nekünk. Azért, hogy Isten velünk szembe ne vessze el a türelmét akkor sem, amikor ostoba módon már sokadszor csináljuk ugyanazt a rosszat. Jézus és Isten között az elválasztó vonal a kereszt volt. Ez az elválasztó vonal az, ami minket összeköt az Atyával. Jézus és Isten között ez alatta 6 óra alatt szakadék volt azért, hogy mi kapcsolatban lehessünk vele az ostobaságaink ellenére is.

Ennek a napnak a tetőfoka az volt, hogy amíg dicsőítettük az Urat a kávézóban a gyüli oldalsó ajtaján berepült egy fehér galam, aki nem zavartatva magát mászkált közöttünk a földön. Mintha Isten küldte volna jelül közénk, hogy élvezi velünk a közösséget. A galamb akkor repült be, amikor már eléggé sötétedett. Kb. olyan este 9-körül lehetett.

Remélem mindent érteni fogtok, amit ide leírtam?

Áldottak vagytok, Orsi

RAGASZKODÁS?

Kedves testvérek és barátok!

Régen nem írtam már, de ma különleges dolog történt, aminek az előkészítője a tegnap esti dicsőítés és Neil-tanítás volt.

Ami viszont ma történt, az egyenlő a csúccsal.

Egy nagyon kedves mozgássérült barátnőmmel cseteltünk, és rajta keresztül tanított nekem valamit a Szent Szellem.

Gyakran annyira ragaszkodunk emberekhez, hogy napokig, hetekig fáj, hogy nem találkozunk egymással, mert érezzük egymás hiányát. Sokszor úgy is ragaszkodunk valakihez, hogy ez a ragaszkodás a másik fél részéről nem ennyire indenzív. Annyira ragaszkodunk, hogy az a legkevesebb, hogy félóráig sírunk, amikor búcsúzkodni kell. Miért? Mert utána sokáig nem találkozunk, és félünk attól, hogy elveszítjük egymást, vagy azt a bizonyos személyt, akit ennyire szeretünk. Van, hogy észre sem vesszük, hogy már több, mint egy órája csetelünk egymással, és amikor el kell köszönnünk egymástól, mindig marasztalni próbáljuk egymást, és olykor ötször is elköszönünk egymástól.

Hova akarok kilyukadni ezzel, hogy az ember annyira a ragaszkodik, hogy még gondolni sem mer arra, hogy valaha elveszítheti azt az embert, akit annyira szeretett?

Mit akarok mondani azzal, hogy ez az INTENZÍV ragaszkodás sokszor csak egyoldalú?

Annyira szeretnek minket, hogy képesek őrültséget csinálni értünk, bosszút állni értünk, csak nehogy minket bántódás érjen. Kiöntik nekünk a szívüket stb.

Te jóég, hány ilyen beszélgetés kellett ahhoz, hogy végre meglássak valamit Jézus szívéből irántunk.

RAGASZKODÁS?

Jézus milyen szerepet is tölt be most?

Annak okáért elhagyja a férfiú az ő atyját, és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek ketten egy testté. (1 Mózes 2, 24)

Jézus a vőlegény szerepét tölti be.

Mit tett Jézus?

Elhagyta a Menny dicsőségét. Ragaszkodott, kihez? Az Ő menyasszonyához. Kik az Ő menyasszonya? Az egyház

Mit jelent ez?

Jézus képes volt őrültséget tenni érted és értem. Mégcsak nem is egy őrültséget, most kettőt mondok, és később még egy harmadikat is.

Őrültségek:

1. 
   
   Önként otthagyta a Mennyei dicsőséget, ezért a hangyányi kis földért.


2. 
   
   Önként ment fel a keresztre ezért a porfészekért.

Mi ez, ha nem őrültség? Itt jön be az, hogy Jézus mindezt úgy tette meg, hogy tudatában volt annak, hogy az embereknek csak apró töredéke lesz az, akik ezt az intenzív odaszánást viszonozzák. Mindez még nem elég. Mint mondtam, hogy a ragaszkodás annyira erős az egyik fél részéről, hogy napokig sír, és fáj ha nem találkozik azzal, akit ilyen intenzitással szeret, a kevésbé intenzív reakció ellenére is. Fél attól, hogy többé nem látja ezt a valakit.

Hát hadd mondjam, hogy ha valaki tud sírni annak tudatában, hogy akit ilyen tűzzel és őrülten szeretett el fogja veszíteni, akkor az Jézus. Azért, mert Ő mindennek tudatában tette meg azokat az őrültségeket, amiket tett.
Mint említettem, az ember ha nagyon ragaszkodik valakihez, kész bosszútállni is érte, ha bántás éri azt a valakit.
Jézus, mikor visszajön, ő is bosszút fog állni az övéiért, azokért, akiket szenvedés, fájdalom ért azért, mert viszonozták JÉzus szenvedélyesen égő szeretetét.

Egy kedves testvérem idézetével szeretném zárni soraimat:

"Ha velem találkozol, és engem elveszítesz, semmit sem vesztettél; DE HA JÉZUSSAL TALÁLKOZOL, ÉS ŐT VESZÍTED EL, AKKOR MINDENT ELVESZÍTETTÉL."

Jézus szenvedélyesen, tűzzel és őrülten szeret téged és engem is. Nem erőszakkal ragaszkodik, ha valaki őt elutasítja azt elengedi, annak ellenére, hogy szenvedélyesen oda van érte. Elengedi, bár zokog, és megszakad a szíve, ha csak egy embert is elveszít azok közül, akiket olyan szenvedélyesen szeretett, hogy önként csinálta meg azt az őrültséget, hogy OTTHAGYTA A MENNY DICSŐSÉGÉT és FELMENT A KERESZTRE, és végig szenvedett mindent, amit az az ember kapott: sebeket, fájdalmakat, keserűséget stb.

Hadd mondjam el, hogy ez az intenzitás még mind mostanában él Jézusban. Irántad is kedves barátom, aki esetleg eddig kételkedtél Jézus szeretetében. És irántam is, akinek szintén szükségem van arra, hogy ezt a mondatot mindennap megerősítse az ÚR: "Örök szeretettel szerettelek."

Áldást, Orsi

HOLY- SZENT

http://www.youtube.com/watch?v=VTOJDV2MVqE

Csak egy pillantás az arcodra.

Csak szemed egy pillantása.

Egész világom megváltozott.

Egész világom megváltozott.

Oh, csak kívánom látni az arcodat.

Nem akarok menni, nélküled Istenem, jelenléted nélkül sehova!

Oh, hadd lássam az arcodat.

A te szentséged szépségét Istenem!

Vigyél be engem a te szent helyedre!

Csak egyetlen szó jut eszembe, csak egyetlen szót leírni! 2x

Szent vagy, Szent vagy, Úr Isten, Mindenható! 2x

Csak egyetlen szó jut eszembe, csak egyetlen szót leírni! 4x

Szent vagy, Szent vagy, Úr Isten, Mindenható! 2x

Nincs senki olyan, mint Te, Szent vagy, Szent vagy! 2x

Szent vagy, Szent vagy, Úr Isten, Mindenható! 3x

Vigyél be! Vigyél be!

Szent vagy, Szent vagy, Úr Isten, Mindenható! 4x

Vigyél be a Te szent helyedre ma! 2x

Tisztítsd meg szívünket! 3X

Szíved lángja égessen!

Gyújtsd fel a szívünk lángját ma, Istenem!

Vigyél be!

Nincs senki olyan, mint amilyen szent vagy! 2x

Nem férek hozzá

Kedves Testvérek!

Lélekben és Igazságban blogomhoz már nem férek hozzá, ezért a további dalfordításokat, amiket a magam módján lefordítok itt fogom közzé tenni. Ha valaki ki tudja egészíteni, tud pontosabb fordításokat, akár énekelhető formában is, annak elfogadom a segítségét. Dolgozzunk össze.

Bár elsődleges célom nem a precíz fordítás, sokkal inkább a dal lelki tartalmának közzététele magyar nyelven, de nagyon örülök, ha valaki énekelhetővé teszi. Nem kell mindig énekelni, persze jó dolog. Jézus szívedet nézi.

Ő azt mondja:

De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják. (János 4, 23-24)

Amit még az Apostolok Cselekedetei mond:

És lészen, hogy mindaz, a ki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik. (ApCsel 2, 21)

Erre a két igére alapozom a dalfordításaimat, nem a helyesírásra. Sokkal inkább a Szent Szellem vezet arra, hogy fordítsak. Ha van kedvetek segíteni megköszönöm, dolgozzunk össze, keressük együtt az Urat. Tartsunk könyörgéseket, esedezéseket; Hívjuk segítségül az Urat; Imádjuk az Urat éjjel-nappal; Legyünk egy testté és vágyakozva várjuk a mi Megváltónkat vissza.

A Szent Szellem annyira éget belülről, hogy szinte perzsel. Nagyon hamar jön vissza Jézus, és rengeteg dolog van még addig. Ami viszont mindennél fontosabb, amik belső szobáinkban zajlanak illetve a közös könyörgések stb.

Az Úr nagy munkát akar rajtunk keresztül elvégezni, és folyamatosan ébresztget minket, hogy fogjunk össze a világban sínylődőkért és kiáltsunk az Úrhoz.

Az imádat, a dicséret, a közbenjárás, a békesség evangéliumának hirdetése, az Ige megvallása, a Jézus nevében rejlő hatalom, amit a Szent Szellem táplál bennünk, mind-mind győztes fegyverek a gonosszal szemben. Ezt soha ne felejtsük el, hogy a fegyverek, amiket a Szent Szellem által adott Isten a kezünkbe, KIZÁRÓLAG GYŐZTESEK LEHETNEK! Ha nem győzünk, akkor vagy nincs a kezünkben a fegyver vagy nem rendelkezünk a fegyver felől, amit a kezünkbe kaptunk!

Legyetek Áldottak!

Orsi