Showing posts with label hit. Show all posts
Showing posts with label hit. Show all posts

Friday, September 9, 2011

A vonat

Sziasztok!

Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; Mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ő létezik, és megjutalmazza azokat, akik Őt keresik. (Zsidók 11, 6)

A hit egy kiindulópont, amire szükségem van ahhoz, hogy felszabaduljak a jó cselekvésére.
Mivel hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni, ezért bármit tehetek, próbálhatok tenni, Isten szemében értéktelenn nulla.
A cselekedetek, amelyek nem a hitből indulnak ki izzasztóak, kimerítőek, fárasztóak. A Jézus Krisztusba vetett hit által, kizárólag a Szent Szellem vezetése által tudok bármit is szabadon tenni anélkül, hogy belefáradnék.

A hit és a cselekedetek együtt, egy irányba haladnak. Mint a mozdony után a vagonok. Ha a mozdony áll egyhelyben, akkor a kocsik sem érnek semmit. Ha mozdony elindul, nevezzük ezt a hit mozdonyának, akkor a vagonok sem tehetnek mást, együtt haladnak a mozdonnyal. Ha vagonok, nevezzük őket a cselekedetek vagonjainak nem kötődnek a mozdonyhoz, akkor nem töltik be a funkciójukat, azaz halottak, semmit nem érnek. A hit, amit nem követnek a cselekedetek nem kedves Istennek.
A hit akkor tölti be az Isten szemében is értékes szerepét, amikor ha a cselekedetek vagonjai kötődnek a hit mozdonyához, és így egy teljes vonatot alkotva száguldanak a mennyei végállomás felé.

A hit cselekedetekre kell ösztönözzön, mert az a hit, ami nem szabadít fel a jónak a cselekvésére hamis, nem igazi. (Folyt köv)

Tuesday, June 14, 2011

Ajándék Istentől

Sziasztok!

Az Úrnak hobbija meglepetést okozni az embereknek, megajándékozni az embereket. Ahogy hosszú sétám folyamán elértem az egyik kereszteződésre, szóba elegyedtünk, egy kedves, ismeretlen asszonnyal.

Az Úr hihetetlenül megáldotta a beszélgetésünket. Éppen előtte könyörögtem a város ébredéséért magamban, ahogy az utcán haladtam, és ekkor mellém szegődött ez a hölgy.


Sokan tudjuk, hogy a gonosz és az ő szolgái erősen uralmuk alatt tartják az országot, és már tudom miért van szükség arra, hogy szüntelenül imádkozzunk, böjtöljünk, könyörögjünk és mindenért legyünk hálásak.

Az imám, hogy az Úr rázza fel ennek az országnak alvó keresztényeit, és lángoljon a Szent Szellem tüzétől ez a város, ez az ország.

Jézus Krisztusnak a halálába került az, hogy ezt a világot megmentsek a minden hazugságnak, halálnak atyjától.

Testvéreim, ez a világ valóban tele van kétségbeeséssel, jajgatással, kínokkal és fájdalmakkal. Fel sem bírom fogni, milyen kínokat élt át Jézus, az én Megváltóm ott a kereszten. És itt nem csak a testén viselt fájdalmakról beszélek.

Ez a világ az első pillanattól kezdve, hogy a bűn eltöltötte ezt a világot, a világ kétségbe van esve és keresik a menekvést. Testvéreim, mi vagyunk az a szent nemzet, akiket az Úr már jó ideje fel akar ébreszteni, hogy lássuk már meg végre, ez a világ valóban sóvárogva várakozik. Nem véletlenül ezt a szót használja, hogy sóvárogva.

Fogjunk össze, ébredjünk fel, és kezdjünk el közös erővel imádkozni, könyörögni és imádni az Urat, ennek az országnak az ébredéséért, és sötétségtől való megmeneküléséért.
Az emberek kétségbeesésükben, félelmükben menekülnek, de nem tudják mi elől és hová.
De mi tudjuk, hogy mi ill. ki elől bujdosnak a világban az emberek, hiszen ezt már a bűnbeesés után rögtön látjuk.

Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?
És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém. (1 Mózes 3, 9-10)

Tehát a bűn következménye a félelem, és ez az, ami kétségbe ejti az embert, és arra kényszeríti, hogy elrejtőzzön az elől az Isten elől, aki amúgy mindet lát, és mindent tud.

Nem veszik észre, hogy minél inkább próbálják kerülni az Istennel való találkozást, annál gyorsabban rohannak a saját vesztükbe. A kétségbeesés, a halálba kergeti őket. Minél távolabb attól a szabadító Istentől, aki egyébként az egyetlen, aki ettől a meneküléstől, meg tudja menteni őket. Az Úr nem akarja, hogy meneküljenek előle, hiszen Jézus már elvégezte a munkát, az Úr szabadságot akar nekik adni, és örökre magához ölelni őket. Az Úr számára a legnagyobb fájdalmat, kínt az jelenti ma is, hogy előle menekülnek, és neki rohannia kel utánuk, hogy elérje őket a szeretetével és megbocsátó kegyelmével.

Hiszem, hogy ez jelenti azt, hogy:

A törvény, pedig bejött, hogy a bűn megnövekedjék; de ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővölködik. (Róma 5, 20)

Minél gyorsabban távolodnak az Úrtól, az Úr annál gyorsabban szalad utánuk. Minél inkább kiterjed a bűn, annál inkább kiterjed a kegyelem. Kedves hívő testvéreim, mi már fel lettünk ruházva a kegyelemmel, az Úr megszabadított minket az Ő kegyelme által. Milyen célból? Azért, hogy hirdessük a kegyelem evangéliumát azoknak, akik szenvednek, kétségbeesetten kényszerülnek arra, hogy meneküljenek az Úr elől. Higgyünk Isten megmentő hatalmában, és könyörögjünk a mi barátainkért, akiket meghazudtolt a Sátán, hogy aztán az örök kárhozatba taszítsa őket.

Hívjuk segítségül az Úr nevét, kérjük a Szent Szellem tüzét, Ébredjünk fel, Kérjünk Bölcsességet, és fussunk előre, harcolva a hit harcát!!! Miért, mert a mi Megváltók drága vére elegendő erőt ad nekünk arra, hogy ezt megtegyük a mi barátainkért.

Orsi

Thursday, June 2, 2011

Rázd le a kígyót!

Sziasztok!

Tudjuk, hogy a kígyó jó párszor megjelenik a Bibliában, és általában azzal a céllal, hogy valahogyan ártson. Itt egy folyamatról szeretnék beszélni, hogy mikor, hogyan jelenik meg a kígyó és mit tesz az ember.

Mint tudjuk, hogy Sátán az, aki a kígyó mögé bújva megtévesztette az embert.

A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?
És monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk;
De annak a fának gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt mondá Isten: abból ne egyetek, azt meg se illessétek, hogy meg ne haljatok.
És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg;
Hanem tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói.
És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kivánatos az a fa a bölcseségért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. (1 Mózes 3, 1-6)

Itt látjuk a Sátán megnyilvánulását a kígyóban. Még mielőtt bármit is kérdezett volna az asszonytól, már megcsavarta a fejét. Ezt honnan tudjuk? Onnan, hogy már az első kérdés után, amivel megkérdőjelezte Isten igazságát, az asszony nem pontosan azt válaszolta, amit Isten mondott neki.
Aztán jött a halálos marás, amivel megmarta az embert. Ezt honnan tudjuk, hogy a marás halálos volt? Onnan, hogy Isten azt mondta az embernek, ha eszik a "Jó és Rossz tudásának fájáról, meghal."
Tehát az asszony, majd a férje is halálosan meg lettek marva, és mit tesz Isten? Atyaként rögtön odamegy, hogy találkozzon az emberrel, akiről tudjuk, hogy közben elrejtőzött, mert félt.
Istenben ez a törődés olyan, mint amikor egy apa gyermeke, halálos sérülést szenved, és tudja csak egy megoldás van.

Lássuk mit mond Isten?

És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban.
És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod. (1 Mózes 3, 14-15)

Miről beszél itt az Úr? Megátkozza a kígyót, azután a következőt mondja "az asszony magva." Kicsoda ez az asszony magva? Tudjuk, hogy csak az lehet, aki a Szent Lélektől származik, aki a Szent Lélektől fogan, és asszonytól születik. Ő, pedig Jézus Krisztus. Mit jelent az, hogy Jézus a kígyó fejére tapos, ő pedig a sarkát mardossa? Azt, hogy amint a kígyó ott van, hogy kísértse őt, amint kidugja a fejét, hogy megmarja, semmit nem ér, mert Jézus rögtön a fejére tapos. Jézus volt az, aki példát adott, hogyan taposhatunk a kígyó fejére.

Hogyan? Mint mondott Jézus a tanítványainak?

1. Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek. (Lukács 10, 19)

Szóval, Jézus maga adott nekünk hatalmat arra, hogy a kígyó (Sátán) fején tapossunk. Nem kell bedőlnünk a kígyónak, ahogy Éva tette. Miért, mert hatalmat kaptunk rá, hogy az ilyen kígyókra, skorpiókra-mint a Sátán-, amik egyébként undorító lények, mert nem mondanám annak, ha Jézus nem mondaná azt, hogy az ilyenek fejére kell taposnunk. Szóval, van hatalmunk és bátorságot is kaptunk erre, hogy a kígyók és skorpiók fejére tapossunk. Később kitárgyaljuk, hogy mik lehetnek ezek a kígyók, amiknek ha nem taposunk a fejére, akkor nagyon csúnyán megmarnak, annyira, hogy ezek a sebek rettentő sokáig gyógyulnak.

2. Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. (János 14, 12)

Vagyis, ha Jézus a kígyó fejére taposott, akkor mi miért ne tehetnénk meg, hiszen megígérte, hogy ha hiszünk benne, akkor cselekedhetjük azokat, amiket Ő, sőt még nagyobbakat is. Ha hiszünk benne, minden erőnk meg van arra, hogy a kígyó fejére tapossunk.

Végezetül, nézzük meg Pál mit tett a kígyóval? Ne feledjük, hogy Pál Jézus kiválasztott apostola, aki cselekszi, amiket Jézus cselekedett, sőt még nagyobbakat is. Miért? Mert hisz Jézus Krisztusban.

Szóval:

Mikor pedig Pál nagy sok venyigét szedett és a tűzre tette, egy vipera a melegből kimászva, az ő kezére ragada.
Mikor pedig látták a barbárok az ő kezéről függeni a mérges kígyót, mondják vala egymásnak: Nyilván gyilkos ez az ember, kit nem hagya élni a bosszúállás, noha a tengerből megszabadult.
De néki, minekutána a kígyót lerázta a tűzbe, semmi baja sem lőn.
Azok pedig azt várják vala, hogy ő meg fog dagadni, vagy nagyhirtelenséggel halva rogyik le. Mikor azonban sok ideig várták, és látták, hogy semmi baja nem lesz, megváltoztatva értelmöket, istennek mondják vala őt. (ApCsel 28, 1-6)

Bár itt a kígyó, nem a Sátán, de a jelképet fontos észrevenni. Tehát Pál a második, aki megmutatta, mit kell tenni a kígyóval, amelyik halálosan meg akar marni? Lerázni a kezemről. Hova? A tűzbe. Miért? Mert oda való, Sátán ezt érdemli.

Szóval ahogy ígértem, néhányat felsorolok azok közül a kígyók, skorpiók közül, amelyeknek, ha nem taposunk a fejére a Jézustól kapott hatalommal, vagy nem rázzuk le a kezünkről, bizony nagy bajt okozhatnak:

Szégyen: Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenéről elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel. (Ézs 54, 4)

Vád: Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Lélek szerint. (Róma 8, 1)

Kívánság: A kik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is: De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett, Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!) (Efézus 2, 3-5)

Függőség: Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek. (János 8, 36)

Törvény: Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt. (Róma 6, 14)

Betegség: A ki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. (Zsoltárok 103, 3)

Most ennyit soroltam fel, ezek mind olyan dolgok, amikkel a Sátán támadni szokott minket, azaz ezek mind olyan kígyó marások, amikre hatalmat kaptunk Jézustól arra, hogy rájuk tapossunk, méghozzá ehhez hasonló Igékkel. Ez csak néhány olyan dolog, amivel a Sátán könnyen megsebesítheti, sokszor még a hívőket is.

Ha eszetekbe jutnak még ilyenek, amik ilyen kígyók az életetekben, írjátok meg nyugodtan. Mindegyik ellen hatalmat kaptunk, hogy bele tiporjuk őket a porba, és belerázzuk őket a tűzbe.

Jézus Krisztus vére elég volt arra, hogy a Sátán minden próbálkozásától megszabadítson, és ha Ő benned él, akkor légy bátor, és merj a kígyó fejére taposni.

Legyetek áldottak, akik olvassátok!
uil.: Sátán le van győzve!!!


Monday, February 28, 2011

Az Ajtó

Szia(sztok)!

Mostanában olvastam egy másik blogot, ahol valaki ezt írta: "Jézus az Ajtó" Mostanában Jézus, amikor beszélgetek vele, mindig újabb és újabb oldalát mutatja meg, hogy Ő kicsoda, illetve ki akar lenni a számomra, és talán számodra is kedves barátom.

Mielőtt rátérnék arra, hogy "Jézus az Ajtó", először csak simán nézzük meg mi általában egy ajtó funkciója.
Tudjuk azt, hogy egy ajtó nem áll önmagában.
Ha látok valahol egy ajtót, az minden bizonnyal vezet valahová.
Ha csak megállok az ajtó mellett, akkor nem fogom megtudni, hogy az ajtó hová nyílik.
Ha előtte állok meg, akkor esetleg láthatom, hogy közvetlenül mi van az ajtó mögött, de nem látok rá a teljes terepre.
Képzeljük el, hogy ez az ajtó egy hatalmas kastély az ajtaja. Ha megállok az ajtó mellett, akkor csak kívülről látom milyen a kastény. Ha szemben állok az ajtóval, akkor esetleg látok egy lépcsősort, ami vezet valahová.
Itt jön a lényeg ahhoz, hogy jobban megismerjem mi van az ajtó mögött be kell lépnem rajta.

Most nézzük, hogy Jézus mit mond magáról a Bibliában:

Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál. (János 10, 9)

Jézus az Ajtó:
Jézus sem az az ajtó, amelyik önmagában áll.
Jézus az ajtó, ami vezet valahová
Ha csak megállok Jézus mellett, akkor nem fogom megtudni, hová vezet.
Ha Jézussal szemben állok meg, akkor sem fogom megtudni, hogy hová vezet.

Mielőtt folytatnám ennek az Igének a kielemzését, két másik Igevers van, ami ide illik:

Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.
Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?
Ő pedig az ő testének templomáról szól vala. (János 2, 19-21)


Jézus Krisztus az ajtó, amely az Ő testének templomába vezet. Ha nem lépünk be az ajtón, akkor nem tudjuk meg, hogy ezen a templomon, ezen a testen belül mi történt.

Elmondom, hogy miért érdemes belépni ezen az ajtón. Jézus testének templomát lerombolták. Hogyan is történt ez? Ezt elmondja nekünk az Ige:

Akkor azért előfogá Pilátus Jézust, és megostoroztatá.
És a vitézek tövisből koronát fonván, a fejére tevék, és bíbor köntöst adának reá,
És mondának: Üdvöz légy zsidók királya! És arczul csapdossák vala őt.
Majd ismét kiméne Pilátus, és monda nékik: Ímé kihozom őt néktek, hogy értsétek meg, hogy nem találok benne semmi bűnt.
Kiméne azért Jézus a töviskoronát és a bíbor köntöst viselve. És monda nékik Pilátus: Ímhol az ember!
Mikor azért látják vala őt a papifejedelmek és a szolgák, kiáltozának, mondván: Feszítsd meg, feszítsd meg! Monda nékik Pilátus: Vigyétek el őt ti és feszítsétek meg, mert én nem találok bűnt ő benne.
Akkor azért nékik adá őt, hogy megfeszíttessék. Átvevék azért Jézust és elvivék.
És emelvén az ő keresztfáját, méne az úgynevezett Koponya helyére, a melyet héberül Golgothának hívnak:
A hol megfeszíték őt, és ő vele más kettőt, egyfelől, és másfelől, középen pedig Jézust.
A vitézek azért, mikor megfeszítették Jézust, vevék az ő ruháit, és négy részre oszták, egy részt mindenik vitéznek, és a köntösét. A köntös pedig varrástalan vala, felülről mindvégig szövött.
Mondának azért egymásnak: Ezt ne hasogassuk el, hanem vessünk sorsot reá, kié legyen. Hogy beteljesedjék az írás, a mely ezt mondja: Megosztoztak ruháimon, és a köntösömre sorsot vetettek. A vitézek tehát ezeket művelék.
Ezután tudván Jézus, hogy immár minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az írás, monda: Szomjúhozom.
Vala pedig ott egy eczettel teli edény. Azok azért szivacsot töltvén meg eczettel, és izsópra tévén azt, oda vivék az ő szájához.
Mikor azért elvette Jézus az eczetet, monda: Elvégeztetett! És lehajtván fejét, kibocsátá
lelkét.
A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le őket.
Eljövének azért a vitézek, ...Mikor pedig Jézushoz érének és látják vala, hogy ő már halott, nem törék meg az ő lábszárait;
Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az ő oldalát, és azonnal vér és víz jöve ki abból.
És a ki látta, bizonyságot tett, és igaz az ő tanúbizonysága; és az tudja, hogy ő igazat mond, hogy ti is higyjetek.
Mert azért lettek ezek, hogy beteljesedjék az írás: Az ő csontja meg ne törettessék.
Másutt ismét így szól az írás: Néznek majd arra, a kit általszegeztek.
Vevék azért a Jézus testét, és begöngyölgeték azt lepedőkbe illatos szerekkel együtt, a mint a zsidóknál szokás temetni.
Azon a helyen pedig, a hol megfeszítteték, vala egy kert, és a kertben egy új sír, a melybe még senki sem helyheztetett vala.
A zsidók péntekje miatt azért, mivelhogy az a sír közel vala, abba helyhezteték Jézust.
(János 19, 1-6., 16-18., 23-24., 28-30., 31-38., 40-42.)

János evangéliuma így írja le, Jézus hogyan szenvedett, és halt kínhalált a kereszten. Ami azt jelenti, hogy az Ő testének a temploma valósággal leromboltatott. Ez történt Jézus Krisztus testén, a templomon belül.

Ám ne feledjük, hogy Jézus mit mondott:
"Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt. (János 2, 19)"

Lerontották Jézus testének templomát, de a történet folytatása itt kezdődik. Nézzük meg, Jézus hogyan építette fel az Ő testének templomát 3 nap alatt:

A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, odaméne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.
Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették őt.
Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.
Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;
És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedők; mindazáltal nem megy vala be.
Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki először jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.
Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból.
Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.
Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;
És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.
És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették őt.
És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust ott állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.
Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nékem, hová tetted őt, és én elviszem őt.
Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!
Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez. (János 20, 1-5., 8-10., 11-17.)

Jézus halála után a harmadik nap feltámadt. Ez jelenti azt, hogy az Ő testének temploma 3 nap alatt felépült.

Nézzük meg mi történik, ha belépünk ezen az ajtón? Nézzük Pál mit mond arról, hogy mi van ezen az ajtón belül:
Az Úr pedig a Lélek; és a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. (2Korinthus 3, 17)

Jézus az ajtó, amin ha belépünk, belépsz kedves barátom találkozunk/ találkozol az Úrral, az Istennel, aki Lélek. Ha belépünk, belépsz az ajtón, akkor oda lépünk, lépsz be, ahol az Úr Lelke van, a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. Tehát abba a szabadságba lépünk, lépsz be, ami az Úr Lelkéből árad.
Jézus az ajtó az Ő testének templomába, amin ha belépünk, belépsz, akkor szabaddá leszünk, leszel, mert belépünk, belépsz egy templomba, ami leromboltatott, ráomolva, halálra zúzva, a mi bűneinket a te bűneidet, szenvedéseinket, a te szenvedéseidet, fájdalmainkat, a te fájdalmaidat, betegségeinket, a te betegségeidet, sebeinket, a te sebeidet, amiket hordoztunk, te is hordoztál vagy én is hordoztam.
Jézus az ajtó az Ő testének új templomába is, ami felépült, és az Ő Lelke, a Szent Lélek lakozik benne. Ha belépünk, belépsz ezen az ajtón, szabadok lehetünk, szabad lehetsz, mert a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság. (2Korinthus 3, 17) Jézus testének temploma leromboltatott, azaz vele együtt a mi múltunk, a te múltad, a mi régi személyünk is halálra lett zúzva, a te régi személyed össze lett morzsolva. Jézus testének Temploma Újjá épült, és ezzel a templommal együtt mi is Újjá Épültünk, épülhetsz, mert beléptünk az ajtón, ha belépsz az ajtón.

Jézus az ajtaja annak a templomnak is, amelyen ha belépünk, belépsz, akkor az Ő élő templomának leszünk, lehetsz az Élő Kövei.
Jézus az ajtaja a Mennynek, ahol Te is és Én is ragyoghatunk Isten dicsőségétől, ahol örökké szabadok lehetünk, mert az Ő Lelke örökké velünk lesz.

Végül egy fontos sorrend. Bár minden egyes helyre, amit felsoroltam, Jézus az ajtó, van egy sorrend. A lépések szigorúan egymás után következnek. Mindez azért, hogy amint belépsz az ajtón, Isten áldása zúdulhasson a nyakadba.

  1. Jézus az ajtaja annak a templomnak, ami leromboltatott. Jézus szenvedésre, halálra adta az Ő testét, hogy amikor az Ő testének temploma leromboltatik, ráomoljon minden bűnödre, kínodra, szenvedésedre, és halálra zúzza őket. Ahhoz, hogy minden bűn, szenvedés, betegség porrá legyen zúzva, először lépj be az AJTÓN (JÉZUSON) keresztül ebbe a templomba
  2. Jézus az ajtaja annak a templomnak, ami miután leromboltatott, három nap alatt felépült. Jézus a harmadik nap hajnalán feltámadt, és felépült az ő testének temploma. Jézus feltámadt, ami azt jelenti, hogy újra kaptál egy nyitott ajtót, amin ha belépsz Isten Lelke, a szabadság vár rád. Szabadság és egy új, megváltozott élet, amiben szabad vagy, mert a bűneid, a múltad szenvedései el lettek törölve, ha Jézus nem emlékezik rájuk, neked sem kell több emlékezned. Szabad vagy.
  3. Az Élő Jézus, az ÉLŐ AJTAJA annak az Élő Templomnak, aminek te lehetsz az egyik Élő Köve, amikor belépsz az ÉLŐ AJTÓN.
  4. Jézus az AJTAJA a Mennynek is, amin ha belépsz ragyogni fogsz Isten jelenlététől, Isten dicsőségétől. Sőt te is kapsz egy gyönyörű, ragyogó, dicsőséges testet. Ahol te is és én is, örökké szabadok lehetünk, mert az Úr Lelke, az Úr dicsősége örökké ott lesz velünk.
Ezt a sorrended azért írtam le, mert Jézus mondott még valamit, amitől meg akarja óvni mind azokat, akik még nem lépték át az ÉLŐ AJTÓT!

Bizony, bizony mondom néktek: A ki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másunnan hág be, tolvaj az és rabló. (János 10, 1)

1. Hiszed, hogy Jézus Krisztus szenvedése és kereszthalála, érted kiontott vére által, minden bűnödet eltörölte, minden fájdalmadat, szenvedésedet elhordozta, halálra zúzta ott a kereszten?
2. Hiszed, hogy Jézus Krisztus halálból való feltámadása által új életet készített neked?
3. Hiszed, hogy ahol a Krisztus Lelke van ott a szabadság?
4. Hiszed, hogy Jézus Krisztusnak egy tökéletes terve van a te újjászületett, újjáteremtett életeddel? Hiszed, hogy te élő köve lehetsz Krisztus Élő templomának?
5. Hiszed, hogy Jézus Krisztus egy új dicsőséges testet készít számodra a Mennyben, ahol örökké vele lehetsz majd, és örökké az ő dicsősége, és boldogsága vesz majd körül? A Mennyben, ahol minden fájdalomtól szabad lehetsz?

Ez Jézus Krisztus ajándéka a számodra, amit csak hittel el kell fogadnod, és olyan kincset kapsz Jézus Krisztustól, amit soha többé nem vehetnek el tőled? Jézus Krisztus a Lelkét öntötte ki előtted, és kész neked minden nap elmondani, hogy mennyire szeret téged, hogy mennyire értékes kincs vagy az Ő számára. Az élete sem volt drága neki, csak téged megmenthessen. Ez Jézus szíve irántad.

Higgy az Úr Jézusban, és ÜDVÖZÜLSZ!!!

Isten áldjon kedves barátom, Orsi

Wednesday, January 19, 2011

Gyógyulás-Szabadítás?

Kedves Barátaim,

Az Úr, álmomból ébresztett fel, hogy megosszak veletek valamit, ami azóta forog bennem, amióta kedves fiatal testvéremet magához szólította.

Amiből kiindultam az az a történet, amikor Lázár, Jézus barátja meghalt. Csak néhány Igeverset emelnék ki, amik elegendő forrást jelentettek számomra ahhoz, hogy álmomból felkeljek, és ezt megírjam nektek:

Jézus két kérdést tett fel Mártának, nem egymás után. Viszont én ezt a két kérdést most időrendi sorban felcserélném, hogy utána elmagyarázhassam, hogy mit mutatott nekem Isten ebből a két kérdésből:

40. Monda néki Jézus: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét? (János 11, 40)

Mit kellett tennie Mártának? Hinnie. Hinnie akkor is, amikor a leglehetetlenebbnek látszó dolgot kérte tőlük Jézus, hogy vegyék el a követ a sír szájától? Mit mondott Jézus? Mit láthat meg, ha hisz? Megláthatja az Isten dicsőségét.

Az, hogy miben kellett hinnie Mártának ahhoz, hogy meg láthassa az Isten dicsőségét az, amit Jézus korábban kérdezett tőle:

25. Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él;
26. És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? (János 11, 25-26)

Mártának azt kellett hinnie, hogy Jézus Krisztus a feltámadás, és az élet. És azt, hogy aki hisz benne, az soha nem hal meg. Ezt kellett Mártának hinnie ahhoz, hogy megláthassa az Isten dicsőségét.

Azért írom le most ezt neked kedves barátom, mert talán te is hasonló dolgokkal küszködsz. Nem tudok mindent felsorolni azok közül a szenvedések, fájdalmak közül, amin sok ember keresztül mehet, de talán néhányat, amelyek közül valamelyikkel talán te is küszködsz:

Lehet sorvadt a kezed és a lábad, lehet gyászolsz egy közeli hozzátartozódat, lehet vak vagy, lehet süket vagy, lehet tolókocsihoz vagy kötve, esetleg pénzhiányban küszködsz. Tudd, hogy Jézusnak a Te életedre is volt, van egy szabadító terve.

Jézus megváltó munkájának kibontakozása ezzel a kérdéssel kezdődik, amit Mártának fel tett: 25. Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él;
26. És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? Számodra pedig ezzel kezdődik vagy nem kezdődik függően attól, hogy Jézusnak erre a kérdésére mit válaszol. A másik kérdés és a válasza is ebből következik. Ha hiszed, hogy Jézus Krisztus a feltámadás és az élet, akkor te megláthatod az Isten dicsőségét.

Ha hiszed, hogy az erre a kérdésre való felelet az, ami meghatározza a sorsodat itt a földön, ami az örökkévalóság kezdete.

Lehet, hogy meggyógyulsz, lehet újra látni fogsz, lehet kiszállhatsz a tolószékből, lehet kigyógyulsz a depressziódból, lehet megoldódnak az anyagi problémáid itt a földön, de ha erre a kérdésre, amit Jézus neked ma feltett NEM-et mondasz, akkor hiába gyógyultál meg, egy örökkévalóságon át szenvedni fogsz úgy, mintha soha nem is gyógyultál volna meg.

Az is lehet, hogy soha nem gyógyulsz meg, és itt a földön szenvedésben lesz részed, de ha NEM hiszed, hogy Jézus Krisztus számodra is a feltámadás és az élet, akkor nemcsak itt a földön, de egy örökkévalóságon át is egy szenvedés, gyötrelem lesz az életed.

Viszont te, aki most itt a földön tolókocsihoz vagy kötve, talán halálos beteg vagy esetleg depressziós vagy pénztelenséggel küzdesz, és ennek ellenére, IGEN is hiszed, hogy Jézus Krisztus a feltámadás és az élet, számodra ha itt a földön nem is gyógyulsz meg, tudd, hogy rád az örök életben, örök szabadság vár. Jézus szabadító munkája az életedben ott kezdődik el, amikor te kimondod, hogy IGEN, te hiszed, és ott a mennyben fog kiteljesedni azzal, hogy a kezed, amit ugyan a földi életedben képtelen voltál használni, az első dolog, amit megérinthet, megfoghat, Jézus átszegezett keze. Ha most vak vagy itt a földön, de hiszed, hogy Jézus a feltámadás és az élet, hiszed, hogy Ő a szabadító, lehet itt a földön sosem nyílnak meg a szemeid, viszont, az első dolog, amit megláthatsz majd az örökkévalóságban Jézus szerető, és megbocsátó tekintete.
Lehet itt a földön soha nem gyógyulsz meg, lehet soha nem jutsz ki az anyagi problémáidból, de tudd, hogy Te, aki IGEN-t mondtál Jézus hívására, számodra a szabadítás már itt a földön elkezdődött.

Titeket, akik esetleg itt a földön nem gyógyultok meg, de hisztek az ÉLŐ JÉZUSBAN, AZ ÉLET JÉZUSÁBAN, szeretnélek bátorítani még egy Igeverssel, amit a Római levélben találtam:
Mert azt tartom, hogy a miket most szenvedünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik. (Róma 8, 18)

Nem szeretnélek titeket sem kihagyni, akik szintén IGENNEL válaszoltok, válaszoltatok Jézus kérdésére, hogy lehet ti még itt a földön megtapasztaljátok a gyógyulást, ami szintén Jézus szabadító munkájának a része, de szeretném, ha tudnátok, hogy Isten igazi, teljes dicsősége, még ezután vár rátok.

Kedves Barátaim,

rajtatok áll, hogy HISZITEK-E, HOGY JÉZUS A FELTÁMADÁS ÉS AZ ÉLET, ÉS AKI HISZ ŐBENNE, HA MEGHAL IS ÉL, ÉS AKI CSAK ÉL, ÉS HISZ ŐBENNE, AZ NEM HAL MEG SOHA.

Ha hisztek, ha IGEN-t mondtok Jézusnak erre a páratlan hívására, szerető kérdésére, akkor az Ő szabadító munkája, attól a pillanattól kezdve elkezdődik bennetek.

Ezt az üzenetet szeretném Jézus kérdéseivel zárni, amikre neki válaszolhattok, hiszen Ő az, aki kérdezi tőletek:

25. Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él;
26. És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?

40. Monda néki Jézus: Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét?

Isten áldjon titeket, Orsi

Monday, January 11, 2010

Kapcsolódások az igeversek között

Kedves Tesók!

Már régen jártam erre és Isten ráébresztett arra, hogy ezt az oldalt azért akarta, hogy megnyissam, hogy bátoríthassa buzdíthassa rajtam keresztül az embereket.

Amikor nyáron Vajtán voltam az összes program közül a legjobban a reggeli áhitatok tetszettek, amikor akárki megoszthatta az nap reggel azt, amivel Isten bátorította. Rájöttem, ha az utolsó helyet is teleírhatnám ebben a blogban, akkor sem tudnék mindent elmondani, mert még az örökkévalóságban is lesz miről bizonyságot tenni. Amikor Vajtán voltam két alkalommal osztottam meg az emberekkel, amit Isten rám bízott. Mindkét alkalommal megmutatta, hogy sok igevers van a Bibliában (valójában az összes), amik közé oda lehet tenni egy kapcsos zárójelet vagy egy egymásból következő nyilat. Ezt fogom most itt is megtenni, mert ez akkora bátorítást jelentett számomra, hogy egy hét alatt nem tudtam felfogni, hogy Isten milyen hatalmas.

A múltheti story: A hét közepén gmailon beszélgettem a Gáborral, aki a gyülekezetünk egyik vezetője és elmondtam neki, hogy szeretnék kiállni a gyülekezet elé és elmondani valamit, amivel Isten bátorított engem a héten, csakhogy egy nappal később Isten újabb dologgal bátorított, ekkor jöttem rá, hogy ha minden vasárnap kiállnék a gyülekezet elé bizonyságot tenni, akkor sem lenne elég az idő, hogy mindent megosszak, de az egyik kegyelmi ajándék, amit Istentől kaptam a bátorítás, a buzdítás ajándéka a közbenjárás mellett, amiket az utóbbi időben eléggé rendesen feledésbe ejtettem. Viszont Isten felnyitotta a szememet.

Akkor most el is kezdeném a beszámolót, ami három igeversről szól, amiket Isten össze kapcsolt bennem és később még kiegészült egy jópár másik igeverssel, de most egyenlőre ezt a hármat említem meg.

János 11, 40: "Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?------- Zsoltárok 37,7: Csillapodjál le az Úrban és várjad Őt...---------
Siral. 3,26: Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.

Isten ezt a három igeverset kapcsolta össze bennem, ami utána néhány igével még kiegészült. Aznap éjszaka, amikor Isten összerakta ezeket az Igéket keveset aludtam. Ez tegnap előtt volt. Amikor összerakódtak bennem a dolgok, először nehezen akartam felkelni, de aztán rájöttem, hogy nekem ezt le kell jegyzetelnem, mert ez valakit még bátorítani fog.
Az elmúlt időszakban beszélgettem néhány emberrel ill. olvasgattam az emberek írásait, akik azt mondták, hogy nem értik, hogy amikor imádkoznak, akkor Isten miért nem válaszol, ha kérdezik és miért nem adja meg azt, amit kérnek stb. Nos ennek a három igeversenek az összekapcsolódásában megtaláljuk a választ.
Mit mondot Jézus mit tegyünk? Higyjünk. Miért higyjünk? Mert akkor megláthatjuk az Isten dicsőségét. Itt lép be a második igevers: Mi kell ahhoz, hogy a hitünk megerősödjön? Várakozás. Hogyan várakozzunk? Csendben. Mi lesz a csendes várakozás jutalma? Megláthatjuk az Úr dicsőségét. Isten miért várat meg velünk dolgokat? Azért, mert meg akarja vonni tőlünk? Távol legyen. Akkor miért? Azért, mert jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig- mondja a harmadik ige Miért jó a várakozás? Mert általa megerősödik az Isten Igéretébe vetett bizodalmunk? Mit Ígért Isten? Azt, hogy megláthatjuk az Ő dicsőségét. Mi a hit? Az, hogy bármennyit is kell várnunk meggyőződésünk lehet affelől, hogy amit Isten megígért, azt nem fogja megvonni tőlünk, hanem a megfelelő időben meg is kapjuk. Minél többet várunk valamire, annál boldogabbak leszünk, hogy Isten nekünk adta azt a dolgot. Ne akarjuk mi megvalósítani Isten tervét, mert akkor sok fájdalmat okozhatunk magunknak és másoknak is. A legtöbb várakozást és hitet igénylő ajándék az Úr teljes szabadítása. Soha nem leszünk semmiért hálásabbak azért, hogy ezt az ajándékot Isten nekünk adta már itt a földön. Azokban az aprónak tűnő dolgokban, amiket itt a Földön kapunk Istentől a várakozáson keresztül is Isten dicsőségét láthatjuk meg és még rengeteg ilyen kis apró ajándékkal van kikövezve az útunk egészen a mennyig, ahol az Úr teljes szabadítása vár ránk és, amire mindennél érdemesebb várni.

Írnám még tovább is, de mint az elején elmondtam, a végtelenségig írhatnám, akkor sem lenne elég a hely arra, hogy mindent megosszak.

Istené legyen a dicsőség. Isten mindenkit bátorítani akar, hogy várjunk Rá.

Isten áldjon titeket, Orsi

Sunday, May 3, 2009

Zsidók 12,

A mi földi életünk egy versenypályán való futáshoz hasonlít. Nézve a célt, ami előttem van. Isten ránk néz és látja bennünk a potenciált. Arra születtünk, hogy elsők legyünk. Isten a hithősökben olyan embereket mutat be, akik azt mondják, hogy Istennel együtt meg lehet csinálni. Félretenni az akadályokat, a bűnöket. Megharcolni a harcot, kitartani.Jézus a legnagyobb bátorítás, a hitnek bevégzője. Jézus az, aki a hit embereként járt a földön és hit által látja, hogy ennek és ennek az életét is meg fogja változtatni az Ő keresztje. Ő látta a azt is, hogy a későbbi nemzedékek közül kit fog megmenteni az Ő keresztje, minket is látott és azt mi mindannyian, akik elfogadtuk a keresztet be fogunk menni Isten országába. Jézus egyetlen egyszer kéri az Atyát, hogy az Ő akarata legyen meg, amikor azt kéri, hogy az Ő választottai is ott legyenek, ahol Ő. Az Atya olyan szeretettel szeret minket, amilyen szeretettel Jézust szereti. Jézus az Atya házánál készíti a hajlékot. Jézus Krisztus útja a megaláztatáson át vezet a felmagasztaltatásba. Jézus a testünk táplálása mellett a lelkünket is megelégíti.
  • Árpakenyér= Jézus megalázott voltát mutatja be, Jézus egyszerű emberi voltát.
  • Hal= Jézus Úr voltát jelképezi.
Ez a két dolog az, ami Jézust a lelkem táplálékává tette. Mi nem ismerjük igazán a bűn hatalmát, mert nem álltunk ki minden kísértést. Jézus viszont a vérig, végig ellenállt és tusakodott, hogy elfogadja az Atya akaratát. Jézusra az emberi, a sátáni gonoszságon túl még az isteni ítélet és az isteni harag is ráhárul.A bűn annyira gonosz, hogy Jézus is az ellen tusakodott, hogy ha lehetséges ne kelljen ezt a keserű poharat kiinnia, de Ő még ekkor is elfogadta Isten akaratát, de nekünk itt nem kell megállnunk, mert Jézus a Gecsemáné-kertben a térdeiről, már győztesen állt föl. Jézus az egyetlen, akinek joga lett volna megkérdezni, hogy Isten miért nem szereti, hogy Isten miért hagyta el, mert minket Isten nem hagyott el. Isten mindig velünk lesz. A Sátán el akraja hitetni velünk, amikor küszködünk, hogy Isten nem is szeret, pedig pont a nehézségeink bizonyítják azt, hogy Isten igenis mennyire szeret. Akit Isten szeret azt mefenyíti, megdorgálja. A fenyítés a nevelés része. A fenyítés az nem kellemes, hanem keserves, de jó célja van vele Istennek és ez az, ami bizonyítja az irántunk érzett szeretetét. Ezt csak a hit tudja elmondani, hogy: Isten próbája, a nehézségek mind a javamat szolgálják. Amikor megengedjük, hogy a bűn elvegye tőlünk a szabadulás örömét, akkor nem tudjuk élvezni az ő munkáját, ami felszabadít, de ha nevén nevezzük és megvalljuk ezeket a bűnöket, Ő felszabadít a teher alól. Jézus vére felszabadít a bűn alól, amit én hordozok, de nem nekem kellene hordoznom. Jézus igája felemelő. Engedjünk a Lélek Atyjának, hogy a gyümölcsből részesülhessünk. Ne engedjük el a mi elsőszülöttségünket az azonnali testi megelégedésért. Istennek van egy jó terve, amit most akar ideadni, de sokan nem tudnak mit kezdeni ezzel a tervvel, ezzel az elsőszülöttségi joggal és megvetik, mint Ézsau. Vigyázni kell, hogy ne távolodjon el senki, Isten kegyelmétől. Isten arra használja fel a mi nehézségeinket, hogy minket megtartson és, hogy másokat megszólítson. Isten szent ( más) először és ő az, aki minket szentté tesz és Jézus áldozatán keresztül szenteknek lát.