Showing posts with label ima. Show all posts
Showing posts with label ima. Show all posts

Thursday, June 30, 2011

Nem férek hozzá

Kedves Testvérek!

Lélekben és Igazságban blogomhoz már nem férek hozzá, ezért a további dalfordításokat, amiket a magam módján lefordítok itt fogom közzé tenni. Ha valaki ki tudja egészíteni, tud pontosabb fordításokat, akár énekelhető formában is, annak elfogadom a segítségét. Dolgozzunk össze.

Bár elsődleges célom nem a precíz fordítás, sokkal inkább a dal lelki tartalmának közzététele magyar nyelven, de nagyon örülök, ha valaki énekelhetővé teszi. Nem kell mindig énekelni, persze jó dolog. Jézus szívedet nézi.

Ő azt mondja:

De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják. (János 4, 23-24)

Amit még az Apostolok Cselekedetei mond:

És lészen, hogy mindaz, a ki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik. (ApCsel 2, 21)

Erre a két igére alapozom a dalfordításaimat, nem a helyesírásra. Sokkal inkább a Szent Szellem vezet arra, hogy fordítsak. Ha van kedvetek segíteni megköszönöm, dolgozzunk össze, keressük együtt az Urat. Tartsunk könyörgéseket, esedezéseket; Hívjuk segítségül az Urat; Imádjuk az Urat éjjel-nappal; Legyünk egy testté és vágyakozva várjuk a mi Megváltónkat vissza.

A Szent Szellem annyira éget belülről, hogy szinte perzsel. Nagyon hamar jön vissza Jézus, és rengeteg dolog van még addig. Ami viszont mindennél fontosabb, amik belső szobáinkban zajlanak illetve a közös könyörgések stb.

Az Úr nagy munkát akar rajtunk keresztül elvégezni, és folyamatosan ébresztget minket, hogy fogjunk össze a világban sínylődőkért és kiáltsunk az Úrhoz.

Az imádat, a dicséret, a közbenjárás, a békesség evangéliumának hirdetése, az Ige megvallása, a Jézus nevében rejlő hatalom, amit a Szent Szellem táplál bennünk, mind-mind győztes fegyverek a gonosszal szemben. Ezt soha ne felejtsük el, hogy a fegyverek, amiket a Szent Szellem által adott Isten a kezünkbe, KIZÁRÓLAG GYŐZTESEK LEHETNEK! Ha nem győzünk, akkor vagy nincs a kezünkben a fegyver vagy nem rendelkezünk a fegyver felől, amit a kezünkbe kaptunk!

Legyetek Áldottak!

Orsi

Tuesday, March 10, 2009

Jót terveztél az életem felől...

Sziasztok!
Eljött az alkalom, hogy ismét beszámoljak egy hétnek az eseményeiről, amiket Isten tett az életemben az elmúlt héten.
Először is, megint csak megerősítette bennem, hogy mit jelent közben járni és mit jelent imaharcosnak lenni és ezért nagyon hálás vagyok.
Megmutatta az ima fontosságát az életemre nézve és azért, hogy mások felé, másokért használjon engem erre.
Megerősítette bennem a dicsőítés fontosságát és azt, hogy gyakrabban és alaposabban tanulmányozzam az Ő Igéjét.
Vasárnap ismét egy különleges gyülekezeti alkalmon vettem részt, ahol a Zsidókhoz írt levél 11-ik részét folytattuk és eljutottunk benne Mózesig.
Megint megtanultam, hogy nem Isten létezésének kérdése a hit, hanem az a hit, amikor annak hiszek, amit Isten mond és ígér.
Meg lehetek győződve arról, hogy amit Isten megígér az úgy is van, mert ezt az elődeink élete által is bebizonyította.
Azt is, hogy Isten készített valami gyönyörűt, amit mi még nem láttunk, de Ő már igen és ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy elhiggyük, mert amit Isten mond az úgy van.
Isten megígérte Noénak, hogy 40 napos esőt bocsát a földre, de azt nem mondta, hogy mikor. Noé 120 évig építette a bárkát és nem hagyta abba, mert hitte, hogy amit Isten megígért az be fog teljesülni.
Ábrahám is úgy engedelmeskedett Istennek, hogy neki fogalma sem volt arról, hogy Isten hová viszi, de hitt Isten ígéretének és elindult.
Ábrahám nem értette, hogy Isten miért kéri, hogy áldozza fel az egyetlen fiát, de hitt Isten ígéretének és felvitte a fiát a hegyre stb.
Tehát ebből a lényeg, hogy HIT= hinni annak, amit Isten mondott, amit megígért. Tudva azt, hogy az 100%-san beteljesedik.
Vasárnap este, amikor eljöttem a bábpróbáról, a buszmegállóban összefutottam egy férfival, akivel igazából nem akartam találkozni, már hetek óta messziről elkerültem.
Akkor ott a buszmegállóban nem volt lehetőségem elkerülni, viszont volt lehetőségem neki beszélni Jézusról.
Ez az ember, már eljutott odáig, hogy nem tudja elfogadni, hogy Isten irgalmas, ekkor kezdtem el neki beszélni Jézusról, de nagyon elutasító volt.
Szabályosan menekült attól, hogy én Jézusról beszéljek neki, de a lényeget hallotta.
A beszélgetésbe bekapcsolódott még egy hölgy, aki kiállt mellettem és ő is védte az irgalmas Isten nevét, amin nagyon meglepődtem, de amikor az a hölgy is elkezdett beszélni, rájöttem Isten akarta, hogy ez a beszélgetés összejöjjön.
Amikor elmondtam a férfinak Jézusról, amit akartam, nem akarta tovább hallgatni és elment.
Azt tudom, hogy a lényeget hallotta.
A hölgy sajnos nem arra a buszra szállt fel, amelyikre én.
Már félig felszálltam a buszra, amikor a hölgy utánam szólt és csak ennyit mondott: köszi.
Közben jött egy fiatalabb nő is, akiről csak annyit tudtam, hogy arra lakik, amerre én, de még soha az életbe nem köszöntünk egymásnak.
Ő nem hallotta szerintem a beszélgetést, de mégis úgy viselkedett, mintha hallotta volna.
Köszönt nekem és rám mosolygott, amikor szálltunk le a buszról, megint rám mosolygott.
Amiben megerősített Isten ezen a beszélgetésen keresztül, hogy mennyire nagy szükségem van a kegyelemre.
Bár ez a férfi elutasította Jézust, én ennek ellenére megerősödtem és tanultam belőle.
A beszélgetés alatt a következőre jöttem rá: Istennek, mindannyiunkra nézve van egy terve, de ha azt a tervet mi elutasítjuk, akkor Isten nem fogja megvalósítani, mert Ő nem erőszakos.
Ő felajánlotta, hogy van egy jó terve az életemre nézve, de nekem kellett rá válaszolnom, hogy elfogadom- e.
Hálás vagyok azért, hogy emellett a cél mellett döntsek.
Igyekszem minél több embernek elmondani, hogy Istennek van egy terve az életükre nézve, de nekik kell dönteni, hogy elfogadják-e vagy sem.
Viszont nem érdemes halogatni a döntést.

Monday, March 2, 2009

...hogy mi is megvigasztalhassunk bármely nyomorúságba esetteket azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket.

Sziasztok!
Szeretném megosztani veletek, amiket Isten a héten tanított nekem, megerősített bennem és megmutatott nekem.
Amikor résztveszek a bábpróbákon, Isten arra tanít, hogy még ennél is jobban szánjam oda magamat. Minden területén az életemnek szükségem van Isten vezetésére és arra, hogy Isten rendelkezzen ezek felől a dolgok felől. A bábdarab arról a szól, hogy Minden jó, ha a vége jó. Tegnap először mentem el úgy próbálni, hogy tudtam rengetegen élnek körülöttem, akiket Isten ezzel akar bátorítani, hogy bármilyen nagy a nehézség és bármennyire megoldhatatlannak látszik, Jézus egy olyan barát, aki erre tud megoldást. Istennek akarok adni mindenegyes próbát és előadást, hogy hitet kapjak helyette, ami ahhoz kell, hogy bárkiért, bármikor, bárhol imádkozni tudjak. Bárkit, bárhol, bármikor bátorítani tudjak.
Az elmúlt héten Isten megmutatta nekem, hogy szükségem van arra, hogy gyakrabban elmenjek magmban sétálni, hogy Istennel kettesben legyek. Ilyet korábban nem nagyon csináltam. Isten nagyon sokakon megindította a szívemet, megmutattta, hogy mennyire fontos, hogy használjam a közbenjárást, mint egy jó lehetőséget. Amit itthon sokszor nem tudok nyugodtan tenni és egyreinkább érzem a szükségét, hogy csendességben, kettesben legyek Jézussal, hogy kiönthessem előtte a szívemet és elmondjak neki mindent, amit a szívemre a helyezett. Legyen az egy másik ember helyzete, hálaadás, bűbánat vagy csak egyszerűen vágy arra, hogy Isten jelenlétében legyek.
Megtanultam, hogy Jézust nem az elvárásaink érdeklik. Soha nem érdekelték az emberek elvárásai, annál inkább a szükségeik és az, hogy meg legyenek mentve. Megtanultam, hogy akárki van hatalmon, nekem nem az a dolgom, hogy bíráljam, akárki, akármilyen nemzetiségű nem az a dolgom, hogy bíráljam, aki akármilyen bűnt követ el nem az a dolgom, hogy szidjam. Egy dolgom van némán imádkozni, esedezni, könyörögni értük. hitet kérni arra, hogy Isten változást tud hozni bárkinek az életében. A másik dolgom, akinek csak lehet, amikor csak lehet hirdessem "a Vigasztalás, az Irgalom, a Kegyelm és a Bátorítás Istenének az üzenetét közvetítsem", ami egy szó " Agapé= Szeretet, ami nem akar kapni csak adni"
Isten megerősítette bennem, hogy azért élek, hogy bárkit, bármikor, bárhol, aki a környezetemben van vigasztaljak, bátorítsak, buzdítsak és támogassak. Hogy bárkiért, bármikor, bárhol, bármilyen helyzetben imádkozzak. ( Akik szeretnétek, osszátok meg velem az imakéréseiteket)

Hálaadás:
Isten irgalmáért
Hogy érezteti velem, hogy örül vagy fáj a szíve.
Az emeberekért, akiket vigasztalhatok.
Az osztálytársaimért
A családomért
A szolgálatokért, amikre elhívott: OBM (Országos Báb Misszió), Imaszolgálat, Bátorító szolgálat.

Monday, February 23, 2009

Minden jó, ha a Vége jó

Kedves tesók!
Úgy döntöttem kicsit változtatok a bejegyzések módján. Nem fogom naprapontosan leírni, hogy mikor mi történt, viszont annál nagyobb hangsúlyt fogok fektetni a bizonyságokra és azokra a dolgokra, amiket nem én, hanem, amit a Szent Lélek csinál. Az elmúlt héten nagyon sok áldást kaptam és sok feddést is, amikből tanulhattam. A múlthéten elkezdődtek a várva várt felkészülések a bábidőszakra. A bábdarab címe: Minden jó, ha a vége jó. Ez most ráadásul erre a hétre maximálisan igaz volt. A bábdarabban amármegszokott Pisti gyereket és Pirityúkot játszom. Isten ezt a két szerepet nekem készítette. Isten tudta, hogy miért adta nekem ezt a két szerepet. Hálás vagyok Istennek ezért a szolgálatárt. Tegnap a Zsolt mondta a próbán, hogy már 7 iskolába hívtak minket bábozni. Amiért hálás vagyok, hogy Tibi és Zoli bevállalták a szolgálatot úgy is, hogy én csak azt mondtam nekik a technikában kéne segíteni. Szóval Istennek mindig van miért hálátadni.
Amiért hálás vagyok, az a tegnapi nap. Az Istentisztelettől kezdve a Bábpróbáig,mindent megáldott Isten. Hálás vagyok azért, hogy én is eljutottam a Balázsékhoz és tök jót beszélgettünk a Balázzsal. Most azért imádkozunk, hogy mivel nagyon szeretne jönni gyülekezetbe, Isten bármilyen megoldást, de adjon, hogy Balázs el tudjon jönni. Biztos vagyok benne, hogy azt a vágyat, hogy jöjjön közénk Isten ültette bele a szívébe. Istentől bármit lehet kérni Jézus nevében Ő ezt mondta.
Isten megmutatta, mit jelent az, hogy tekjesen átadni neki a staféta botot. Isten Krisztián szívében is munkálkodik. Tegnap elvitte vasárnap esti alkalomra Budapesten, aholt találkozott két lánnyal, végig velük volt. Ők pedig adtak neki egy Bibliát. Krisztián azt is mondta, hogy lesz bemerítés. Továbbá, amiért hálás vagyok, hogy ebben a hosszú szituációban, Isten megmutatta, hogy nekem annyi feladatom volt, hogy elvezessem őt az Ajtóig, az Ő segítségével, de azzal, hogy én befejeztem a rámbízott feladatot, Isten nem hagyta abba a munkát. Isten tovább folytatja és ennek látom a gyümölcsét.
Isten, minél több féle emberrel találkozom, annál erősebbé teszi bennem a hitet, hogy neki nem számít milyen mélyen vagyunk, bárhonnan ki tud hozni. Nem számit ki honnan jött. Jézus szeretete arra ösztönöz, hogy mégjobban keressem Őt, még mélyebben tanulmányozzam az Ő Igéjét, aki Ő maga, meg akarja erősíteni bennem és használni akarja azokat a kegyelmi ajándékoka, amiket már elültetett bennem vagy el fog ültetni bennem a jövőben. Továbbra is arra vagyok elhívva, hogy közben járjak másokért és bátorítsam, buzdítsam és vigasztaljam a körülöttem élőket és akárkit, akárhol, akármikor, akármilyen helyzetben. Mindannyiótoknak köszönöm, akik imában hordoztok és imádkoztok azokért a dolgokér, amikért én is.
Isten áldjon benneteket!

Sunday, January 25, 2009

Jan 19- 25 (eseményei)

Hálás vagyok Istennek, hogy tudatában van annak, hogy nem szeretek korán kelni. Azért is, hogy Isten ezt meg fogja bennem változtatni és el fog jönni annak az idje is, amikor már fel tudo kelni korán. Amit észrevettem, hogy ha úgy fekszem le, hogy előtte kérem Istent, hogy időben fel tudjak kelni, akkor Ő gondoskodik róla. Fel is ébreszt viszont az már rajtam múlik, hogy meg is ragadom-e az alkalmat? Ez még többnyire nem így van, de amikor megeseik akkor nagyon hálás vagyok. Ami a jó az egészben, hogy Isten nem vet meg azért, hogy et nálam még nem mindennapos és akkor is megáldja a napomat, ha 10 órakor kelek fel és veszem elő az Igéjét.
Amióta haza jöttem női konferenciáról azóta úgy olvasok Igét, hogy előtte kérem, hogy Isten tegye élővé számomra és mutassa meg, hogyan alkalmazzam a gyakorlatban. A Szent Lélekkel, most a Zsoltárokat veszem. Most a 7-ik zsoltárnál tartok és eddig, mindig szólt hozzám az Igén keresztül.
Kedden, Hajdúböszörményben voltam szolgálni a Debreceniekkel. Már másodszor éreztem azt, hogy teljesen más úgy bemenni szolgálni a cigányok közé, hogy előtte átadom a stafétabotot, mint amikor én erőlködök. Az óvodás (ill. kicsikkel) voltam, akik Isten csodájára, megint lekötötték magukat és megint csak az elején kellett rendet teremtenem. Ja és utána ott maradtak a gyerekek és már másodszor raktak rendet maguk után. Nagyon jó volt. Aznap este a legjobb barátnőmnél aludtam, akivel rengeteget szoktunk beszélgetni és imádkozni. Akárhányszor nála alszok a Szent Lélek mindig érezhetően ott van köztünk. Mindig rengeteget imádkozunk. A kávézóból haza felé menet, ahol találkozni szoktunk, megálltunk imádkozni. Isten még álmunkban is összeköti azt, ami bennünk zajlik. Ezen az éjszakán a barátnőm azon gondolkodott, hogy ha Jézus bemenne a szobájába, akkor hová ülne? Azt mondta a barátnőm, hogy biztos benne, hogy a szőnyeget választaná. Amikor ezen gonddolkodott és ezért imádkozott, hogy Jézus üljön oda a szőnyegre, rögtön bevillant neki, hogy dehát Ő ott van. Jézus nagyon megáldotta az együttlétünket.
Szerdán, miután eljöttem tőle, Nyíregyházán találkozóm volt még egy másik osztálytársammal, akinek beszéltem Isten munkájáról. Azután haza mentem.
Csütörtökön, történt valami, amit nem igazán értettem, hogy miért és nagyon fájt. Összevesztem apukámmal valamin, amiben szerintem nem volt teljesen igaza. Amiért hálás vagyok, hogy Isten lehívott a pincébe, ahol megbeszélhettem vele a dolgot. Könnyek között ugyan, de Istennek el tudtam mondani a problémát. Másnap délelőtt apukám megbocsátott és tisztáztuk, hogy mi a helyzet.
Pénteken, Isten megáldotta a házi munkát, amit otthon végeztem, pedig nem csináltam sokmindent. Már hosszú ideje azért imádkozom, hogy Isten tanítson meg úgy szolgálni a családomban, hogy azt örömmel és az irántuk érzett szeretetből tegyem. Legfőképpen pedig azért, mert Jézusnak teszem.
Szombaton, itthon voltam. Isten megint szólt hozzám és apró dolgokat, feladatokat megint adott Isten a ház körül, amiket megtehettem. Délután édesanyámmal beszélgettem arról, hogy miért érdemes Jézus mellett dönteni, amire ő ezt felelte, hogy mindent elhisz, amit mondok neki. Amiért imádkozom, hogy anyukám jusson el egy döntésre Jézus mellett, amit már lehet, hogy a maga csendességében meghozott, de ha még nem, akkor hogy hozza meg ezt a döntést. Isten dolgozik az életében és ezért nagyon hálás vagyok. Ugyanezen az estén egy keresztény forumon olvasgattam a keresztényüldözésekről és az utolsóítéletről vitákat. azt olvastam, hogy valakik azt mondják, már elkezdődtek a keresztényüldözések. Én nem válaszoltam semmit, mert nem láttam értelmét vitatkozni. Viszont Jézus éreztetettt velem valamit, ami neki nagyon fáj, két dolgot is:
  1. Na és mi van akkor, ha elkezdődtek a keresztény üldözések? Nekünk nem ugyanaz a feladatunk, akár elkezdődtek, akár nem, hogy hírdessük az evangéliumot? Addig, mig a forumon erről elmélkedünk és vitatkozunk, hogy hogyan lesznek az utolsóidők, ez alatt az idő alatt egy csomó embernek el lehetne még mondani az evangéliumot. Én pont ezért imádkozom, hogy ne legyen egy ember sem, aki miattam nem látta meg Jézust. Nem kell messzire menni, itt vannak karnyújtásnyira tőlünk azok, akiknek Isten kegyelmére van szükségük.
  2. Az, hogy amikor nincs egység a keresztények között az olyan, mintha Krisztus testét szét akarnánk szakítani, ami természetes, hogy fáj neki. Nekünk is fáj, amikor valamink megsérül, akkor neki hogyne fájna? Van az a dal, hogy Isten szívén megpihenve.... ennek a dalnak a szövege a keresztények egységéről beszél. Nekem ezen a dalon keresztül azt üzente Isten, hogy olyat nem kérne tőlünk, ami már létezik. Tehát miért íródott ez a dal? Mert a keresztények között nincs egység. Sokszor még gyülekezeten belül sem. Mit szól ehhez egy kívülálló, aki még nem ismeri Jézust? Elmenekül. Ez elkeserítő.
Áldás, Orsi