Háború közepén/ During the War

Kedves Testvérek!

Egyik szerda este, amikor Németh Jani tanított a békességről, röviden ugyan szó volt a zörgetésről. Amikor erről beszélt egy képet kaptam az Úrtól, hogy számára mit jelent zörgetni.
A történet városban játszódik háború közepette. Körülöttünk jobbra-balra ropognak a fegyverek. Mit tesz ilyenkor az egyszerű ember, ha meg akar menekülni?
1. Fut-fut minél gyorsabban. Miért? Azért, hogy találjon egy biztonságos helyet, ahová behúzódhat.
2. Ha megtalálta, esetleg zárva találja az ajtót, ahová be akar jutni el kezd kétségbeesetten, kitartóan és hangosan dörömbölni az ajtón, amíg valaki ki nem nyitja.
Zörgetni nem azt jelenti, hogy halkan és félénken el kezdek kopogni, mert megtalálnak és megölnek, mire valaki kinyitja az ajtót, hanem ha kell ököllel verem az ajtót, hogy végre valaki meghallja és kinyitja.

Így van ez most a szellem világban. Az egész világért is, de mivel magyar vagyok leszűkítem a Magyar nemzetre. Jelenleg Magyar Nemzetünk fölött hatalmas szellemi háború zajlik a magyar nép üdvösségéért, szabadulásáért.

Pál a következőket mondja a sokak által ismert Efézusi levél 6, 10-18-ban:

"Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében.
Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.
Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.
Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellentállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok.
Álljatok hát elő, körül övezvén derekatokat igazlelkűséggel, és felöltözvén az igazságnak mellvasába,
És felsaruzván lábaitokat a békesség evangyéliomának készségével;
Mindezekhez fölvévén a hitnek paizsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok;
Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Léleknek kardját, amely az Isten beszéde:
Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden időben a Lélek által, és ugyanezen dologban vigyázván minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentekért, ..."

Azt hiszem ehhez semmit nem kell hozzáfűznöm, mert a Szent Szellem egyértelműen elmagyarázza az Igében.

Mit mond Jézus a kitartásról? Mivel az előbb arról is írtam, hogy a zörgetéshez kitartás szükséges:

"De aki mindvégig állhatatos marad, az idvezül." (Máté 24, 13)


Jézus azt is megmondja, hogy hol van az ajtó:/  
 
"Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam megy be, megtartatik és bejár és kijár majd, és legelőt talál." (János 10, 9)

Hová is megy be az, aki Jézuson keresztül megy be:

"Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna nektek. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek." (János 14, 2)


Mint tudjuk, Isten a királyok Királya, akihez méltó, hogy egy királyi trónteremben üljön. Ki az ajtó az Atyához ebbe a trónterembe Jézus.
Most következik az, hogy mit mond JÉzus a zörgetésről:

"Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.
Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittattik." (Máté 7, 7-8)

Jézus nem más mint az ajtó, aki megnyílik azok számára, akik zörgetnek, és egyből a királyi trónterembe juthatnak be.  Mit tesz egy normális ember a királyi trónteremben? Arcra borul. Melyik az a hely számunkra, ahol biztonságban lehetünk a háború kellős közepén is? Az Atya jelenlétében.

Mi az, amit még tehetünk a királyok Királyának jelenlétében, miután bejutottunk a trónterembe? Mivel Ő az uraknak Ura, Ő uralkodik a világegyetem felett, Ő teremtette és Ő is pusztíthatja el ezt a világot. Könyöröghetünk azért, hogy Isten irgalmazzon az országunknak, világunknak, mentse meg a gonosz hazugságaitól, mentse meg ezt a nemzetet az örökös szellemi rabságból, börtönből. Én magyar vagyok, és tudom, hogy a magyarokat mekkora szellemi börtön veszi körül. Mivel Isten az irgalom Istene is, bátran bemehetünk és könyöröghetünk Magyarország üdvösségéért, mert Jézus Krisztus halála és feltámadása által kegyelmet találtunk előtte arra, hogy meghallgassa a mi könyörgésünket.

Ennyit szerettem volna megosztani veletek.

Imádkozzatok az országotokért, nemzetetekért!


Dear Brothers and Sisters!

Jani taught about the Peace on one of the Wednesday nights and a short time he spoke about that what does it mean knocking. When he spoke about this, i got a picture from the Lord, that what is He thinking about the knocking. 
The story happenes in war in a City. We heard weapons everywhere. What does man do if he want to be saved?
1. He is runing faster and faster. Why? Because he wants to find a safe place, where he can hide.
2. He found this place, but the door is locked, where he wants to go in. He starts to knock despairingly, persistently, loudly until someone opens that.
To knock doesn't mean that I start to knock quietly and timidly, because they will find and kill me, before someone would to heare me and open the door. But I need to bang on the door with my fist, until someone will hear me and open that.  

This is the same thing what happens in the spiritual world. This is a spiritual for the whol world and I see how it happens in Hungary. There is a war for the salvation of hungarian people.

Paul tells us in Ephesians 6: 10-18:


"Finally, my brethren, be strong in the Lord, and in the power of his might.
Put on the whole armour of God, that ye may be able to stand against the wiles of the devil.
For we wrestle not against flesh and blood, but against principalities, against powers, against the rulers of the darkness of this world, against spiritual wickedness in high places.
Wherefore take unto you the whole armour of God, that ye may be able to withstand in the evil day, and having done all, to stand.
Stand therefore, having your loins girt about with truth, and having on the breastplate of righteousness;
And your feet shod with the preparation of the gospel of peace;
Above all, taking the shield of faith, wherewith ye shall be able to quench all the fiery darts of the wicked.
And take the helmet of salvation, and the sword of the Spirit, which is the word of God:
Praying always with all prayer and supplication in the Spirit, and watching thereunto with all perseverance and supplication for all saints; ..."

I think the Holy Spirit tells us it so clearly in the Scripture, I don't have to add anything. 


What does Jesus say about the endurance? Because I worte we have to be persistent to knock: 
"But he that shall endure unto the end, the same shall be saved." (Matthew 24, 13)

Jesus tells us where is the door:
"I am the door: by me if any man enter in, he shall be saved, and shall go in and out, and find pasture." (John 10, 9)

Where can I go in by Jesus?
 "In my Father"s house are many mansions: if it were not so, I would have told you. I go to prepare a place for you." (John 14, 2)

We know that God, the King of kings is worthy to sit on the throne. Who is the door? Jesus


What Jesus tells us about the knocking?
"Ask, and it shall be given you; seek, and ye shall find; knock, and it shall be opened unto you: 
For every one that asketh receiveth; and he that seeketh findeth; and to him that knocketh it shall be opened." (Matthew 7, 7-8)

Jesus is that door what is opening for thoes people who knock and they can be in the royal throne room at the moment.
What does the man when he steps into the thron room? He is bowing down on his face.
Which is that place for us, where we can be safe during the war? In the Presence of the Father.

What can we do in the presence of King of kings, after we stepepd into the thron room? He is the Lord of lords, He reigns over the universe, He created it and He can destroy it. We can pray for that God has mearcy of our country, our world and save it from the devils lies, save our nation from the spiritual captivity, spiritual prison.
I am hungarian and I know how huge spiritual prison is tha what surround hungarians. 
God is merciful and we can go before His thron and pray for our country's (mine is Hungary) salvation, because by the death and resurrection of Christ we got grace before the Father to listen to our prayers.

That is what I want to share with you!

Please pray and knock for your country, for you nation! 

Augusztus 25. Csütörtök

Kedves Testvérek és Barátok!

Ezen a napon a Budapesti Golgota Gyülekezet kávzójában hallgattam egy koncertet. A koncert olyan dalokat tartalmazott, melyeknek a lényege, hogy ez a föld nem az igazi otthonunk, hanem átutazók vagyunk a földön. Arról, hogy van valaki, aki vár ránk egy országban, ami nem ebből a világvból van, hanem ahol soha többé nem lesz szenvedés. Ez a hely tudjuk, hogy azokra vár, akik hiszik, hogy Jézus Krisztus kereszhalála és feltámadása által az életük szabad a bűn átkától.

A lényeg, hogy az első részben csak hallgattam, a koncert második felében a testvérekkel együtt dicsértük az Urat azokkal, akik ott voltak ezen az estén. Ahogy énekeltünk, egyre közelebb és közelebb volt hozzánk Isten jelenléte. Ott járkált közöttünk a Szent Szellem.

Dicsőítés közben Isten leültetett a földre, és kaptam tőle egy képet, ami a következő mozzanatokat foglalta magában.

1. 
   
   Egy apa és egy kisgyermek kapcsolatát. A kisgyermek, amikor az apukája eljön érte az óvodába, és mikor meglátja az ajtóban, odaszalad hozzá, hogy az apukája fölvegye őt. Ettől könnybe lábadt a szemem, amikor ezt magam előtt láttam ezt a képet. Ebből az következik, hogy Isten az n apukám, akinek szintén annyiszor odaszaladhatnék, az ölébe ugorhatnék. Egy szülőnek örömet okoz, amikor a gyerek odaszalad, és megöleli, mert ez a gyermek őszinte szeretete apukája iránt, akit nem akar egy percig sem hiányolni. Isten tárt karokkal vár minket az ajtóban, hogy mikor szaladunk oda hozzá, mint az apukánkhoz, hogy vegyen a nyakába minket, hogy örömet okozzunk neki, amikor a nyakába ungrunk, mert ez nekünk is örömet okozhat.


2. 
   
   A kisgyermek, amikor rosszat csinál, neki nincs következmény érzete. Sokszor van az, hogy engedetlen, és emiatt a szülő megbünteti. Rövid időn belül a kis gyermek odamegy és bocsánatot kér. De a hangsúly nem azon van a gyerek részéről, hogy többször nem fogja elkövetni, hanem az, hogy ne legyen többet büntetésben. A gyermek, amikor odamegy és bocsánatot kér, a szülő megbocsát, de tudatában van annak, hogy amíg tart a dackorszak, nem ez volt az utolsó rosszaság, amit csinált. Ennél a résznl szintén megint könnybe lábadt a szemem. Miért, mert ez Isten türelmét tükrözi az ember felé. Amikor az ember felismeri, hogy vétkezett, odamegy Istenhez és bocsánatot kér. Isten türelme végtelen, mert tudja, hogy bár bocsánatot kértünk tőle, mint a gyermekek még egy párszor el fogjuk követni ugyanazt az ostobaságot, és azt is, hogy még 100-szor fogunk bocsánatot kérni azért a valamiért. Tudjátok Isten tűr és tűr. Ez nem egyenlő azzal. amikor szándékosan elkövetünk valamit, mert Isten úgyis megbocsát. Pontosan, amit az előbb írtam, hogy minél inkább ígérgeted, hogy nem fog előfordulni többet, annál biztosabb, hogy megtesszük. A lényeg, arra megy ki a játék, hogy nem akarunk büntetésben lenni, ezért inkább fogadkozunk.


3. 
   
   A harmadik része, amikor Jézus a kereszten, és egész földi élete során ez az egyetlen hely, ahol Istenének és nem Atyjának szólítja Istent. Miért? Mert Jézus nem követett el bűnt, és ha valakinek, akkor nem kéne nemhogy 100-szor, egyszer sem bocsánatot kérni. Jézus ott a kereszten megtapasztalta, hogy mit jelent az, hogy Isten elvszti a türelmét, amikor kiteljesedik a bűn átka, büntetése egy személyen. Jézus bocsánatot kért de nem magának, hanem nekünk. Azért, hogy Isten velünk szembe ne vessze el a türelmét akkor sem, amikor ostoba módon már sokadszor csináljuk ugyanazt a rosszat. Jézus és Isten között az elválasztó vonal a kereszt volt. Ez az elválasztó vonal az, ami minket összeköt az Atyával. Jézus és Isten között ez alatta 6 óra alatt szakadék volt azért, hogy mi kapcsolatban lehessünk vele az ostobaságaink ellenére is.

Ennek a napnak a tetőfoka az volt, hogy amíg dicsőítettük az Urat a kávézóban a gyüli oldalsó ajtaján berepült egy fehér galam, aki nem zavartatva magát mászkált közöttünk a földön. Mintha Isten küldte volna jelül közénk, hogy élvezi velünk a közösséget. A galamb akkor repült be, amikor már eléggé sötétedett. Kb. olyan este 9-körül lehetett.

Remélem mindent érteni fogtok, amit ide leírtam?

Áldottak vagytok, Orsi

ÉZSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE

Sziasztok! 1. FEJEZET: 1-9. vers: Ésaiásnak, Ámós fiának látása, melyet látott Júda és Jeruzsálem felől, Uzziásnak, Jóthámnak, Akháznak és Ezékiásnak, a Júda királyainak napjaiban. Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és ők elpártolának tőlem. Az ökör ismeri gazdáját, és a szamár az ő urának jászlát; Izráel nem ismeri, az én népem nem figyel reá! Oh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag, nemtelen fiak! elhagyták az Urat, megútálták az Izráel Szentjét, és elfordultak tőle. Miért ostorozzalak tovább, holott a bűnt növelitek? Minden fej beteg, és minden szív erőtelen. Tetőtől talpig nincs e testben épség, csupa seb és dagadás és kelevény, a melyeket ki sem nyomtak, be sem kötöztek, olajjal sem lágyítottak. Országtok pusztaság, városaitokat tűz perzselé föl, földeteket szemetek láttára idegenek emésztik, és pusztaság az, mint a hol idegenek dúltak; És úgy maradt a Sion leánya, mint kunyhó a szőlőben, mint kaliba az ugorkaföldön, mint megostromlott város. Ha a seregeknek Ura valami keveset meg nem hagyott volna bennünk, úgy jártunk volna mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók. Röviden az 1-9. vers tartalmáról: Ézsaiás próféta, az Úr, Izrael Istenének üzenetét közvetíti a néppel. Azt, amit az Úr neki látomásban mutatott. Ezekben a versekben arról beszél a Szent Lélek Ézsaiás prófétán keresztül, hogy Izrael népe hogyan fordult el az Úrtól, és ennek mi lett a következménye. Sajnos eljutottak odáig, hogy már nem ismerik, nem akarják ismerni az Urat. Amit a Szent Lélek nekem mutatott ezeken a verseken keresztül: Ezekben a versekben Ézsaiáson keresztül, Isten úgy beszél Izrael népéről, mint a fiairól, akiket felnevelt, akiket méltóságra emelt. A 2-3. versben Isten olyan mint egy apa, aki mindent megtesz az ő fiaiért, hogy felnevelhesse őket, hogy méltóságra emelje őket, azaz férfivá nevelje őket. Izrael népe itt olyan, mint akiket Isten nevelt, de ők még mielőtt teljesen felnőtté váltak volna, elérkeztek az úgynevezett kamaszkorba. Mint amikor a gyerekek már tizenévesen úgy döntenek, hogy el kezdenek önálló életet élni, és figyelmen kívül hagyva, hátat fordítanak a szüleik tanácsainak. Mint tudjuk, hogy egy apa részéről a neveléshez hozzá tartozik a veszélyektől való óvás. Isten mindent megtesz azért, hogy megóvja Izrael népét a veszélyektől. A kamasz gyerekeket, azaz Izraelt nem érdekli az, hogy Isten óvni akarja őket, azt gondolva, egyedül is meg tudják magukat óvni, egyedül is boldogulnak az életben, elutasítják a szerető Atya, Isten óvó, intő tanácsait. Az Úr itt egy olyan tapasztalt apa szerepét tölti be, aki már leélt egy pár tíz évet, és tudja mi vár a gyermekeire, fiaira, ha elfordulnak az ő szerető tanácsától. Másrészt az Úr Isten önmagában mind az a jó tulajdonság, aminek az ellenkezőjét tapasztalja meg Izrael, ha elfordul tőle. Bár Istent teszik felelőssé, Őt vádolják, nem értve azt, hogy kilépve Isten szerető, atyai jelenlétéből saját maguknak okozzák a következményeket. Mint amikor a gyerek, mikor már minden óvó tanácsot, amit szerető szülei adtak neki elutasított, magának okoz csalódást, és meg kell tapasztalnia, hogy mi vár rá, ha kilép a szerető szülők óvó kezei alól. Ahogyan a szülőknek fájdalmas ezt látni, Istennek mennyivel fájdalmasabb lehet látni, amikor Ő mindent megtesz azért, hogy gyermekeit, népét megóvja a annak a veszélyétől, hogy ők el forduljanak tőle, és ők mégis megteszik. A 3. versben Istent egy gazdához hasonlítja, akit megismer az ő állata, akihez haza talál az Ő szamara. Isten a gazda, azaz a gondviselő, aki mindent megad, mindent megtesz az ő népéért, hogy figyeljenek rá, hogy meghallják, amit mond. Mindent megtesz, hogy megóvja őket a veszélytől. Akik hátat fordítottak Istennek, saját maguk döntöttek úgy, hogy belemennek a veszélybe. Abba a veszélybe, amitől az Úr óvta őket. A 4. versben ebben a versben az Úr sóhaját hallom. Isten jó, de mivel elfordultak Istentől, kiléptek Isten jóságából, ennek a következménye, hogy gonoszak lettek. Isten igaz, de mivel elfordultak Istentől, kiléptek Isten igazságából, ezért hamissággal lettek megterhelve. Isten az a szerető apa, aki óvni, védeni akarta őket a tehertől, mivel kifordultak Isten óvó jelenlétéből, a hamisság, azaz a hazugság egyből teherként zuhant a népre, anélkül, hogy észrevették volna. Sokszor a hamisság, a hazugság, észrevétlenül tekeri körbe az embert, és csak akkor kap észbe, amikor már majdnem megfullad. Isten terve jó mag, jó nemzetség, mivel elfordultak Istentől, ezért magzatjaik, utódaik is csak gonoszok lehetnek. Isten maga a jóság, Isten jelenlétének tudatából kilépve csak gonoszság van. A 2. versben azt olvastuk, Isten méltóságra nevelte őket, azaz embert csinált belőlük. Viszont, miután elfordultak Istentől az emberek, a férfiak, nemtelen fiakká lettek. Isten a szeretet, de mivel elhagyták Istent, Istenen kívül utálat van. Az Úr Izrael Szentje, de Isten jelenlétének tudatából kilépve, a Szentségét is elhagyták. Az 5. versben látjuk, Izrael volt, aki elfordult az Úrtól. Az Úr itt ebben egy olyan kérdést tesz fel, amit nem akar megtenni. Nem akarja ostorozni a népét, és fel is teszi a kérdést, miért kényszerül arra Isten, hogy ostorozza őket. Isten az egészség és az erő, de rajta kívül csak betegség, erőtlenség van. Isten jelenlétén kívül a bűn van, és ennek következménye az, hogy Izrael szenved. Itt végig az 5. verstől a 8. versig azt látjuk, ahogyan az Úr elmondja, hogy mivé lett az Ő népe. Kifordulva Isten jóságából, Atyai szeretetéből, gondviseléséből kilépve, az emberek nyakába zúdult a sok betegség, bűn, szenvedés, hazugság. Tudjátok elgondolkodtató, hogy ez a sok szenvedés, fájdalom, betegség az Úr szívének legbelsőbb gondolatát jelenti. Ezek Isten szenvedései, fájdalmai, betegségei. Azért, mert Istennek ennyire fáj, Isten ennyire szenved, Isten ennyire szomorú, amikor Ő mindent megtett értük, de elveszíti őket. Nem Isten beteg, nem Isten bűnös, de Ő szenved, és Ő gyászol, amikor elveszíti az Ő népét. Ez az Ő szívének a fájdalmát írja le, azt ahogyan látja őket. Isten nem emberi fejjel gondolkodik, ha valaki, akkor Ő tudja mit, mekkora fájdalmat jelent az Ő jelenlétéből kilépni. Az Ő jelenlétének tudatából, biztonságából kilépve éri az embereket min az, ami le van írva az 5-8. versekig. Mindezt azért írom le lássátok a különbséget, hogy ez Isten szenvedélyes szerelme az emberek iránt. Nemcsak Izrael iránt, hanem irántad és irántam is. Ebben a pár versben azt láttuk, hogy amint elfordult Istentől a nép, egyből gonosz, bűnös és nemtelen emberekké váltak. Ennek következménye lett az, ami az országukkal, a városaikkal, a földjükkel történt. Ezt nekünk is fontos szemünk előtt tartani, hogy ez Isten szívének a fájdalma, és a bűn következménye. A legnagyobb bűn, hogy az emberek elfordultak Istentől. Igazából nem is Isten jelenlétéből léptek ki, hanem ami ennél sokkal rosszabb, hogy úgy tettek, mintha Isten nem lenne ott, Isten jelenlétét semmibe vették, annak ellenére, hogy közben Ő mindent látott. Istent káromolták, utálták meg, miközben Ő mindent megtett értük, felnevelte őket. A sok szenvedés nem Isten büntetése volt, hanem annak a következménye, hogy elfordultak Istentől, és nem vettek tudomást a jelenlétéről, nem vettek tudomást arról, hogy Isten szenvedélyesen szereti őket, ami azt jelenti, hogy annyira szereti őket, hogy a szívének a legnagyobb szenvedést az okozza, amikor nem lehet együtt a népével, amikor a népnek nem kell az ő jósága, amikor a nép nem akar részesülni az Istennel való közösségből. Ennek ellenére is a 9. versben látjuk, hogy Isten irgalmának még az sem jelent akadályt, hogy Izrael elfordult tőle. Isten tökéletes terve, hogy az embereknek az Ő irgalmát adja, hogy ne azt kapják, amit érdemelnek. Istennek van egy tökéletes terve, amit még az sem tud megállítani, hogy a nép elfordult tőle. Ezt itt látjuk ebben a versben, hogy Isten nem hagyta, hogy az egész népe elpusztuljon, nem hagyta hogy Sodoma és Gomora sorsára jussanak, miért azért, mert van egy tökéletes terve, amit feltétlenül meg akar valósítani. Ha megnézzük az Újszövetséget, akkor láthatjuk, hogy ez Isten szíve irántunk is nemcsak az Izraeliek iránt. A kifejezésben, hogy Isten "szenvedélyesen szeret" bennünket is benne van, hogy Isten annyira szeret bennünket, hogy neki igenis fáj, és ha valaki, akkor Ő szenved a legjobban, amikor minket szenvedni lát. Mi fordultunk el tőle, és Ő szeret? Mi mondtunk neki nemet, és Ő viseli a szenvedéseinket? A mi fájdalmaink, betegségeink, szenvedéseink mind azt tükrözik, hogy Isten szíve mennyire fáj, Isten mennyire szenved azért, mert mi voltunk makacsok és azt gondoltuk, hogy tudunk nélküle élni. Emberi szavakkal is nehéz kifejezni, de ha valaki megtapasztalta, hogy milyen Isten nélkül lenni, az maga Jézus Krisztus a testté lett Isten. Jézus elválasztottsága Istentől nem is tudom mihez lehetne hasonlítani. A lényeg, hogy ennél nagyobb kínt még nem élt át senki. Jézus ott a kereszten megmutatta, hogy mit tesz a bűn az emberrel, mit tesz az emberrel az, amikor úgy dönt, hogy neki nem kell Isten. Sőt azt is, hogy mit tesz másokkal, mit tesz az Istennel, amikor az ember önfejűen azt gondolja, hogy neki Isten nélkül is megy. Az emberek nincsenek annak tudatában, hogy Isten kegyelme, Isten jósága és szent jelenléte az, ami egybe tartja a földet. Nem kell nekik Isten, de még soha nem tapasztalták meg azt, amit Ő, hogy mit jelent az, hogy valósággal el legyen valaki választva Istentől. Jézus Krisztus emlékeztetőként jött a földre, hogy ma még tart a kegyelem. Jézus volt a szemléltető eszköze ott a kereszten annak, hogy mit jelent Istentől elválasztva, a sötétségben. Jézus Krisztus hagyta, és azért választódott el Istentől, hogy mi meglássuk a bűn, ezt teszi az emberekkel. Az az ember, aki önként fordult el Istentől a saját makacsságából, az tapasztalja meg, hogy milyen fájdalmat, és szenvedést jelent Istennek, hogy az embernek Ő nem kell. Isten szenvedését, fájdalmát csak Isten tudja elhordozni, ember nem. Jézus Krisztus volt az egyetlen, aki képes volt a kereszten elhordozni annak a súlyát, ami Isten gyászát, szenvedését, fájdalmát, ugyanakkor szenvedélyes szeretetét fejezi ki az emberek iránt. Jézus Krisztus az Ő kereszt halála által téged is meg akar megmenteni az alól a teher alól, hogy valósággal össze zúzódj Isten gyásza és szenvedése alatt, amit azok iránt érez, akiket elveszített. Isten nem akar téged elveszíteni. Jézus Krisztus azért támadt föl a halálból, hogy az, aki benne hisz ne Isten szenvedését, Isten gyászát viselje magán örökre, hanem Isten örömét, szeretetét, és békességét. Az az Isten, aki képes gyászolni, amikor valakit elveszít, képes kimondhatatlanul örülni annak, aki viszont hitt benne. Hiszed, hogy Jézus Krisztus a kereszten való szenvedésében és halálában Isten fájdalmát, gyászát hordozta el helyetted, azért mert téged összezúzna? Hiszed, hogy Jézus Krisztus azért halt meg a kereszten, hogy minden olyan makacsságot, önfejűséget, ami okot adott Isten gyászára, elhordozzon, és örökre eltöröljön az életedből? Hiszed, hogy Jézus Krisztus a halálból való feltámadása által új reményt, új esélyt nyitott neked arra, hogy Isten örök örömét, örök szeretetét, és örök dicsőségét viselhesd magadon? Hiszed, hogy Jézus Krisztus halálába és feltámadásába vetett hit által, Isten öröme, békessége, dicsősége, nem csak ezen a földön lehet a tiéd, hanem azután is, hogy erről a földről elköltözöl? Isten áldása rajtatok, akik olvassátok!