Háborgó tengerből- Kristálytiszta folyó

Kedves testvéreim,

A hétvégét Budapesten töltöttem, ahol mozgássérültekkel és olyan emberekkel lehettem együtt, akik ki vagyunk éhezve Isten szeretetére. A tanításban arról a Mennyről volt szó, ahol maga a Király készíti számunkra az ünnepi lakomát, és Ő fog a kedvünkben járni. Miközben erről volt szó, Isten elém hozott egy képet, és ezt szeretném veletek megosztani.
Egyszer Jézus, a tanítványaival hajókázott a Galileai tengeren, amikor hirtelen nagy vihar támadt, és a tanítványok azt hitték elvesznek félelmükben, Jézus aki a béke és a nyugalom Királya, aludt a hajóban. Odaszaladtak hozzá a tanítványok, és kérdőre vonták, hogy hogy nem foglalkozik azzal, hogy elvesznek a viharban. Jézus, aki a Békesség fejedelme, és a Békesség Fejedelmének, nem csak a vihar van hatalma leállítani, lecsendesedni, de a tanítványok félelmei között is hatalma volt.
Rájöttem, hogy a mi életünk is, egy ilyen háborgó tengerhez hasonlít, sokszor tele pánikkal, félelmekkel, aggodalmakkal. Annyira az aggodalmainkra összpontosítunk, hogy nem elég, hogy a Békesség Fejedelme ott van velünk, hanem kérdőre vonjuk, hogy hol van olyankor, amikor háborog az életünk. El felejtjük, hogy Ő a Békesség Fejedelme. Tudjátok, Jézusnak ez nem számít, Ő amint meghallja a kiáltást jön. Mit tesz, egyetlen szóval elnémítja a bennünk háborgó tengert, a Békesség Fejedelme annyi nyugalommal és védelemmel áraszt el minket, hogy onnan a félelemnek, a pániknak tűnniük kell. Jön ez a Béke Herceg, és egy pillanat alatt megoldja a problémát. Aztán jön, és megfenyít, hát itt voltam veled a hajóban, jöhet bármilyen tenger az életedben, addig amíg a Béke Hercege, aki a félelmek és a vihar felett is Úr veled van a hajón, nincs félni valód, de ha megvalljuk neki, hogy sokszor annak ellenére is, hogy velünk vagy a hajón félünk, pedig tudjuk, hogy nem kéne, Ő azonnal felkel, és minden félelmet, pánikot megdorgál és lecsendesít bennünk.
Eljön majd az életünk, amikor a háborgó tenger az életünkben, egy kristály tiszta és tükör tiszta tóhoz fog hasonlít, amin nincs többé hullám vihar, hanem nyugodt, békés és visszatükrözi Isten dicsőségét.
A mennyben, amikor meglátjuk ezt a kristály tiszta folyót, ez emlékeztethet minket arra, hogy a mi háborgó tenger életünkből, Jézus egyetlen "elvégeztetett" szóval, kristály tiszta, csendes, nyugodt, Jézus dicsőségét tükröző tavakká tett minket.
Azt, hogy ez hogyan is kapcsolódik a Menny témájához, hát így, hogy egy örök életen át azért dicsőíthetjük majd Jézust, hogy a háborgó tengert elnémította, és körülvehet bennünket az Ő végtelen nyugalma, békessége és megnyugtató közelsége, mint amikor az anya vagy az apa, az ölébe veszi a kisbabáját, és magához öleli.
Két Igevers, ami ehhez a témához kapcsolódik, amiből kiindultam:

Mk 4,39
És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lőn nagy csendesség.
Jel 22,1
És megmutatá nékem az élet vizének tiszta folyóját, a mely ragyogó vala, mint a kristály, az Istennek és a Báránynak királyiszékéből jővén ki

Kapcsolódások az igeversek között

Kedves Tesók!

Már régen jártam erre és Isten ráébresztett arra, hogy ezt az oldalt azért akarta, hogy megnyissam, hogy bátoríthassa buzdíthassa rajtam keresztül az embereket.

Amikor nyáron Vajtán voltam az összes program közül a legjobban a reggeli áhitatok tetszettek, amikor akárki megoszthatta az nap reggel azt, amivel Isten bátorította. Rájöttem, ha az utolsó helyet is teleírhatnám ebben a blogban, akkor sem tudnék mindent elmondani, mert még az örökkévalóságban is lesz miről bizonyságot tenni. Amikor Vajtán voltam két alkalommal osztottam meg az emberekkel, amit Isten rám bízott. Mindkét alkalommal megmutatta, hogy sok igevers van a Bibliában (valójában az összes), amik közé oda lehet tenni egy kapcsos zárójelet vagy egy egymásból következő nyilat. Ezt fogom most itt is megtenni, mert ez akkora bátorítást jelentett számomra, hogy egy hét alatt nem tudtam felfogni, hogy Isten milyen hatalmas.

A múltheti story: A hét közepén gmailon beszélgettem a Gáborral, aki a gyülekezetünk egyik vezetője és elmondtam neki, hogy szeretnék kiállni a gyülekezet elé és elmondani valamit, amivel Isten bátorított engem a héten, csakhogy egy nappal később Isten újabb dologgal bátorított, ekkor jöttem rá, hogy ha minden vasárnap kiállnék a gyülekezet elé bizonyságot tenni, akkor sem lenne elég az idő, hogy mindent megosszak, de az egyik kegyelmi ajándék, amit Istentől kaptam a bátorítás, a buzdítás ajándéka a közbenjárás mellett, amiket az utóbbi időben eléggé rendesen feledésbe ejtettem. Viszont Isten felnyitotta a szememet.

Akkor most el is kezdeném a beszámolót, ami három igeversről szól, amiket Isten össze kapcsolt bennem és később még kiegészült egy jópár másik igeverssel, de most egyenlőre ezt a hármat említem meg.

János 11, 40: "Nem mondtam-e neked, hogy ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét?------- Zsoltárok 37,7: Csillapodjál le az Úrban és várjad Őt...---------
Siral. 3,26: Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.
Isten ezt a három igeverset kapcsolta össze bennem, ami utána néhány igével még kiegészült. Aznap éjszaka, amikor Isten összerakta ezeket az Igéket keveset aludtam. Ez tegnap előtt volt. Amikor összerakódtak bennem a dolgok, először nehezen akartam felkelni, de aztán rájöttem, hogy nekem ezt le kell jegyzetelnem, mert ez valakit még bátorítani fog.
Az elmúlt időszakban beszélgettem néhány emberrel ill. olvasgattam az emberek írásait, akik azt mondták, hogy nem értik, hogy amikor imádkoznak, akkor Isten miért nem válaszol, ha kérdezik és miért nem adja meg azt, amit kérnek stb. Nos ennek a három igeversenek az összekapcsolódásában megtaláljuk a választ.
Mit mondot Jézus mit tegyünk? Higyjünk. Miért higyjünk? Mert akkor megláthatjuk az Isten dicsőségét. Itt lép be a második igevers: Mi kell ahhoz, hogy a hitünk megerősödjön? Várakozás. Hogyan várakozzunk? Csendben. Mi lesz a csendes várakozás jutalma? Megláthatjuk az Úr dicsőségét. Isten miért várat meg velünk dolgokat? Azért, mert meg akarja vonni tőlünk? Távol legyen. Akkor miért? Azért, mert jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig- mondja a harmadik ige Miért jó a várakozás? Mert általa megerősödik az Isten Igéretébe vetett bizodalmunk? Mit Ígért Isten? Azt, hogy megláthatjuk az Ő dicsőségét. Mi a hit? Az, hogy bármennyit is kell várnunk meggyőződésünk lehet affelől, hogy amit Isten megígért, azt nem fogja megvonni tőlünk, hanem a megfelelő időben meg is kapjuk. Minél többet várunk valamire, annál boldogabbak leszünk, hogy Isten nekünk adta azt a dolgot. Ne akarjuk mi megvalósítani Isten tervét, mert akkor sok fájdalmat okozhatunk magunknak és másoknak is. A legtöbb várakozást és hitet igénylő ajándék az Úr teljes szabadítása. Soha nem leszünk semmiért hálásabbak azért, hogy ezt az ajándékot Isten nekünk adta már itt a földön. Azokban az aprónak tűnő dolgokban, amiket itt a Földön kapunk Istentől a várakozáson keresztül is Isten dicsőségét láthatjuk meg és még rengeteg ilyen kis apró ajándékkal van kikövezve az útunk egészen a mennyig, ahol az Úr teljes szabadítása vár ránk és, amire mindennél érdemesebb várni.

Írnám még tovább is, de mint az elején elmondtam, a végtelenségig írhatnám, akkor sem lenne elég a hely arra, hogy mindent megosszak.

Istené legyen a dicsőség. Isten mindenkit bátorítani akar, hogy várjunk Rá.

Isten áldjon titeket, Orsi