Kedves Mindenki,
Engedjétek meg, hogy megosszak veletek egy képet, amit az Úr tegnap este helyezett a szívemre. Azt gondoltam, hogy elfelejtettem, de ma újra felidézte bennem.
Amint a címet is látjátok két személyes és bensőséges kapcsolat között való hasonlóságról szeretnék írni.
Férfi-Nő kapcsolata:
Egy fiú, amikor megérti, hogy a lány, akivel jár Isten ajándéka a számára, és megérti, hogy Isten azt a valakit szánta neki, hogy a felesége legyen, eljegyzi a lányt. Azzal, hogy megteszi ezt a lépést a lány felé, -aki szintén meg van győződve arról, hogy a fiú, aki eljegyzi őt, az a fiú, akit Isten rendelt mellé, hogy a férje legyen-, kifejezi a világ felé, hogy a lány el lett különítve a számára. Az eljegyzéssel a fiú menyasszonyává teszi azt a lányt, akit Isten rendelt mellé. Azzal, hogy eljegyzett valakit közli, hogy őt semmi pénzért nem engedné oda más fiúnak, közli a világ felé, hogy a lány az övé lesz. Ma megértettem, hogy a fiú és a lány, később a férfi és a nő között ez a kapcsolat jelképezheti, közvetítheti a világ felé azt a féltékeny szeretettel és szerelemmel teli kapcsolatot, ami a következő:
Jézus-ember kapcsolata:
Ezt a részét az írásomnak, hadd kezdjem két Igeverssel, hogy jobban értsük miről is van szó:
Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé. (2 Kor 11, 2)
És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszentel tekké legyenek az igazságban. (János 17, 19)
Ez a két Igevers elénk tárja azt, amit a jegyesség jelképez.
Jézus Krisztus eljegyzett minket magának, azaz megszentelt. Eljegyzett minket, ami annyit takar, hogy elkülönített minket magának. Azért írtam ide a "megszentelni" azaz "szentté tenni", mert tudjuk, hogy ez a kifejezés azt jelenti, hogy elkülönített minket magának az ő céljaira. Most jelenleg abban az állapotban vagyunk, hogy el vagyunk jegyezve Jézus Krisztus számára, azaz Ő a vőlegényünk. El vagyunk különítve, ami azt jelenti, hogy nem máséi, hanem az Övéi vagyunk. Azzal, hogy Jézus eljegyzett minket magának azt fejezi ki a világ felé, hogy mi az övéi vagyunk.
Azért választott minket, mert kincsek vagyunk számára. Olyan kincsek, akiket soha, semmi pénzért nem adna oda másnak.
Akárcsak a vőlegény, aki eljegyezte a lányt, ő is közli a világ felé, hogy azt a lányt, soha senki másnak nem engedi át, mert a lány az övé.
A jegyesség egy várakozó állapotot jelent. A jegyes pár alig várja, hogy eljöjjön annak az ideje, amikor összeházasodhatnak.
A vőlegény, Jézus, aki eljegyzett minket magának, alig várja, hogy eljöhessen értünk, és örökké vele legyünk. Ezt olvashatjuk a következő Igeversben is, hogy örökre el lettünk jegyezve:
És eljegyez lek téged magamnak örökre, és pedig igazsággal és ítélettel, kegyelemmel és irgalommal jegyezlek el. (Hós 2, 18)
Jézus ezt várja, hogy eljöhessen értünk, magával vihessen, hogy örökké vele lehessünk; akárcsak a fiú, aki eljegyezte a lányt, és alig várja, hogy összeházasodhassanak, és egy életen át együtt lehessenek.
Jézus annyira féltékenyen szeret, hogy az egész életével fizetett azért a szántóföldért, ahol te és én egy életet érő kincsek vagyunk a számára, akiket soha, senkinek nem adna oda semmi pénzért.
A vőlegény és a menyasszony, ha Istentől kapták egymást, ezt a minden gyűlöletet, haragot legyőző féltékeny szeretetet közvetítik a világ felé. Nem ők maguk által, hanem annak a neve által, aki összeköti őket egy házaspárrá. Ez a valaki, aki egy férfit több éven át egy házaspárrá tud összekötni, maga a Szeretet, azaz Jézus Krisztus.
Saturday, January 1, 2011
Tuesday, December 14, 2010
Jézus és Barabbás
Kedves testvérek,
Isten egy érdekes dolgot mutatott meg nekem ezen a történeten keresztül, amikor Pilátus a nép elé állította Jézust és Barabbást, hogy válasszanak közülük.
Máté 27, 16-23.
16. Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.
17. Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?
18. Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe.
19. A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.
20. A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
21. Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.
22. Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!
23. A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!
Azon kívül, hogy Jézuson kívül senki nem figyelt fel arra, hogy itt próféciák teljesülnek be, ez a történet jelentőséggel bír.
Nem hosszú az üzenet, csak néhány mondat, de kíváncsi vagyok mit érezhetett akkor Barabbás, amikor őt elbocsátották, és helyette egy olyan embert ítéltek halálra jogtalanul, aki sosem vétkezett?
A börtön jelképezhette a bűnt, ahol a szabadulása napjáig tartózkodott, és ő pedig jelképezhetné a bűntől szabad embert, akinek a bűnét, pont az az igaz ember hordozta, akit helyette elítéltek. Milyen gondolatok játszódhattak le benne? Gondolt-e vajon arra, hogy helyette egy ártatlan embert feszítenek keresztre? Azon kívül, hogy Pilátus szabadon bocsátotta, tudatában volt-e annak, hogy a bűneitől is szabad lehet, ennek az igaz embernek, azaz Jézusnak a vére által? Barabbás tehát itt lehetne annak az embernek a jelképe, aki kiszabadulhatott a bűn rabságából.
Jézus pedig jelképe önmagának, annak az Igaz embernek, aki magára vette az ember bűneit, és ezzel kiszabadította őt annak rabságából is. Barabbás itt nem csak amiatt lett szabad, mert a tömeg megszvazta, és Pilátus elengedte, hanem azért is, mert otthagyhatta a bűneit annak az embernek a vállán, akit helyette feszítettek keresztre. Kíváncsi vagyok, ennek tudatában volt-e, aztán megtért-e, és még kíváncsibb vagyok, hogy ott lesz-e a Mennyben, annak köszönhetően, hogy ő akkor szabadon elmehetett, és esetleg nem kellett kivégzése után a pokolban landolnia.
Áldás, Orsi
Remélem építő lesz számotokra, amit ide írtam.
Isten egy érdekes dolgot mutatott meg nekem ezen a történeten keresztül, amikor Pilátus a nép elé állította Jézust és Barabbást, hogy válasszanak közülük.
Máté 27, 16-23.
16. Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.
17. Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?
18. Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe.
19. A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.
20. A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
21. Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.
22. Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!
23. A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!
Azon kívül, hogy Jézuson kívül senki nem figyelt fel arra, hogy itt próféciák teljesülnek be, ez a történet jelentőséggel bír.
Nem hosszú az üzenet, csak néhány mondat, de kíváncsi vagyok mit érezhetett akkor Barabbás, amikor őt elbocsátották, és helyette egy olyan embert ítéltek halálra jogtalanul, aki sosem vétkezett?
A börtön jelképezhette a bűnt, ahol a szabadulása napjáig tartózkodott, és ő pedig jelképezhetné a bűntől szabad embert, akinek a bűnét, pont az az igaz ember hordozta, akit helyette elítéltek. Milyen gondolatok játszódhattak le benne? Gondolt-e vajon arra, hogy helyette egy ártatlan embert feszítenek keresztre? Azon kívül, hogy Pilátus szabadon bocsátotta, tudatában volt-e annak, hogy a bűneitől is szabad lehet, ennek az igaz embernek, azaz Jézusnak a vére által? Barabbás tehát itt lehetne annak az embernek a jelképe, aki kiszabadulhatott a bűn rabságából.
Jézus pedig jelképe önmagának, annak az Igaz embernek, aki magára vette az ember bűneit, és ezzel kiszabadította őt annak rabságából is. Barabbás itt nem csak amiatt lett szabad, mert a tömeg megszvazta, és Pilátus elengedte, hanem azért is, mert otthagyhatta a bűneit annak az embernek a vállán, akit helyette feszítettek keresztre. Kíváncsi vagyok, ennek tudatában volt-e, aztán megtért-e, és még kíváncsibb vagyok, hogy ott lesz-e a Mennyben, annak köszönhetően, hogy ő akkor szabadon elmehetett, és esetleg nem kellett kivégzése után a pokolban landolnia.
Áldás, Orsi
Remélem építő lesz számotokra, amit ide írtam.
Monday, November 22, 2010
Gyülekezet
Alig két napja, Isten felnyitotta a szemeimet valami olyasmire, ami óriási vágyat indított a szívemben és el kezdett belülről foglalkoztatni, égetni. Ennek a felvilágosításnak köszönhetően kezdem megérteni, hogy Isten nem akarja, hogy visszajöjjek Vajtára tanulni. Ez az 1 félév viszont kellett ahhoz, hogy Isten megtanítson megvizsgálni dolgokat, mielőtt elfogadom, hogy jó.
Ami megnyugtatott abban, hogy Isten helyezte a szívemre ezeket a gondolatokat, és nem csak az én fantáziám vagy valaki más fantáziája.
"És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.
Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala.
Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala;
És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala.
És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.
Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel." (ApCsel 2, 42-47)
Ez volt az egyik Ige, amit Isten mutatott azzal kapcsolatban, hogy mi is a gyülekezet.
Más Biblia fordításokat is megvizsgálva, arra a következtetésre jutottam, hogy a gyülekezet nem az, amit ma "Gyülekezet" néven futtatnak. A gyülekezet nem egyenlő tanító+hallgatóság. Itt azt olvastuk, hogy mindenki a Szent Lélek tanítványa. A gyülekezet ezt jelenti, hogy egy ugynaazon Lélek által, mind Jézus Krisztus tanítványai vagyunk.
Meg vagyok győződve arról, hogy a Biblia oktatója, a Biblia tanítója a Szent Lélek. A gyülekezet közösséget jelent olyan hívők között, akik a Szent Lélek jelenlétében gyűlnek össze, és együtt tanulmányozzák az Igét, együtt törik meg naponként és házanként a kenyeret, és együtt könyörögnek. A gyülekezet nem az, amikor a pásztor kiáll imádkozik, vége az órának stb.
Jézus meghívott minket, és Ő az, aki tanít és bátorít.
A másik dolog, ami ehhez kapcsolódik, és kicsit már említettem is a Biblia tanulmányozás vagy tanítás? Keresztény emberek hajlamosak vagyunk magaslatokig dicsérni tanítókat, hogy milyen jó volt, amit mondtak. Ugyanakkor elfelejtjük, hogy az egyetlen valós forrás, aki 100%-ig biztosan, tévedések nélkül tudja megmagyarázni a Bibliát az az, aki írta, a Szent Lélek. Az, hogy felmagasztaljuk a tanítókat, elfelejtet velünk valamit. Azt, hogy amit tanítanak azt meg kell vizsgálnunk, mert nem közvetlenül a Szent Lélektől jött.
A BIBLIA ÁTTEKINTÉSE nem az, amit a cím takar. Hiszem, hogy nem a Biblia áttekintése, hogy mindennap meghallgatok egy tanítást és leírom, hogy mit hallottam. A Biblia áttekintése számomra azt takarja, hogy én magam tanulmányozhatom át azt a bizonyos bibliai könyvet, és minden féle tanítás, vagy egyéb segédeszköz nélkül hagyni, hogy a Szent Lélek személyszerint hasson rám a Biblián keresztül, és ezt megosztani a házifeladatomban. Mi van akkor, ha az, amit az illető tanít nem függ össze azzal, amit én a Bibliában olvastam? Mindegyes tanítás után meg kellene vizsgálnom, át kellene kutatnom a Bibliát, de tudom, hogy ezt nem tenném meg. Viszont, ha személyesen a Szent Lélektől várom az üzenetet, akkor nekem nincs mit megvizsgálnom, mert tudom, hogy Ő csak igazat mondhat.
Más az, amikor közösen tanulmányozzuk az Igét, és megosztjuk egymással, és utána együtt nézünk utána az Igazságnak a Szent Lélek által, és más az, amikor mindenki ugyanazt a tanítást hallgatja, és sokszor megelégszik azzal, hogy milyen jó volt, de nem néz utána. Ez benne a csapda.
Ha Jézus tanítványa vagyok, akkor annyira egyértelmű, hogy ki a TANÍTÓ, mégis sokszor ezen átnézünk, és megelégszünk egy jól ismert tanító szavaival. Attól, hogy egy tanítónak több száz fős gyülekezete van, még ember marad, és ugyanúgy megkérdőjelezhető, megvizsgálható, hogy Biblikusan beszél-e.
Jézus tanítványainak, akik élő és bensőséges kapcsolatban vannak vele, nincs szükségük más tanítókra. Erre is van egy csomó Ige a Bibliában, amiket ha mind ide idézném, sosem lenne vége. Csak egyet idézek ide, és néhány Igehelyet ideírok, ha ti, ha mások is utána szeretnének nézni, hogy megvizsgálják, igazat mondok-e.
Itt nem a tanítóság ellen beszélek, mint lelki ajándék ellen. Viszont annak is eljön az ideje, amikor az ember már tanítvánnyá vált, nem még több tanításra lesz szüksége.
Ami megnyugtatott abban, hogy Isten helyezte a szívemre ezeket a gondolatokat, és nem csak az én fantáziám vagy valaki más fantáziája.
"És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.
Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala.
Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala;
És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala.
És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.
Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel." (ApCsel 2, 42-47)
Ez volt az egyik Ige, amit Isten mutatott azzal kapcsolatban, hogy mi is a gyülekezet.
Más Biblia fordításokat is megvizsgálva, arra a következtetésre jutottam, hogy a gyülekezet nem az, amit ma "Gyülekezet" néven futtatnak. A gyülekezet nem egyenlő tanító+hallgatóság. Itt azt olvastuk, hogy mindenki a Szent Lélek tanítványa. A gyülekezet ezt jelenti, hogy egy ugynaazon Lélek által, mind Jézus Krisztus tanítványai vagyunk.
Meg vagyok győződve arról, hogy a Biblia oktatója, a Biblia tanítója a Szent Lélek. A gyülekezet közösséget jelent olyan hívők között, akik a Szent Lélek jelenlétében gyűlnek össze, és együtt tanulmányozzák az Igét, együtt törik meg naponként és házanként a kenyeret, és együtt könyörögnek. A gyülekezet nem az, amikor a pásztor kiáll imádkozik, vége az órának stb.
Jézus meghívott minket, és Ő az, aki tanít és bátorít.
A másik dolog, ami ehhez kapcsolódik, és kicsit már említettem is a Biblia tanulmányozás vagy tanítás? Keresztény emberek hajlamosak vagyunk magaslatokig dicsérni tanítókat, hogy milyen jó volt, amit mondtak. Ugyanakkor elfelejtjük, hogy az egyetlen valós forrás, aki 100%-ig biztosan, tévedések nélkül tudja megmagyarázni a Bibliát az az, aki írta, a Szent Lélek. Az, hogy felmagasztaljuk a tanítókat, elfelejtet velünk valamit. Azt, hogy amit tanítanak azt meg kell vizsgálnunk, mert nem közvetlenül a Szent Lélektől jött.
A BIBLIA ÁTTEKINTÉSE nem az, amit a cím takar. Hiszem, hogy nem a Biblia áttekintése, hogy mindennap meghallgatok egy tanítást és leírom, hogy mit hallottam. A Biblia áttekintése számomra azt takarja, hogy én magam tanulmányozhatom át azt a bizonyos bibliai könyvet, és minden féle tanítás, vagy egyéb segédeszköz nélkül hagyni, hogy a Szent Lélek személyszerint hasson rám a Biblián keresztül, és ezt megosztani a házifeladatomban. Mi van akkor, ha az, amit az illető tanít nem függ össze azzal, amit én a Bibliában olvastam? Mindegyes tanítás után meg kellene vizsgálnom, át kellene kutatnom a Bibliát, de tudom, hogy ezt nem tenném meg. Viszont, ha személyesen a Szent Lélektől várom az üzenetet, akkor nekem nincs mit megvizsgálnom, mert tudom, hogy Ő csak igazat mondhat.
Más az, amikor közösen tanulmányozzuk az Igét, és megosztjuk egymással, és utána együtt nézünk utána az Igazságnak a Szent Lélek által, és más az, amikor mindenki ugyanazt a tanítást hallgatja, és sokszor megelégszik azzal, hogy milyen jó volt, de nem néz utána. Ez benne a csapda.
Ha Jézus tanítványa vagyok, akkor annyira egyértelmű, hogy ki a TANÍTÓ, mégis sokszor ezen átnézünk, és megelégszünk egy jól ismert tanító szavaival. Attól, hogy egy tanítónak több száz fős gyülekezete van, még ember marad, és ugyanúgy megkérdőjelezhető, megvizsgálható, hogy Biblikusan beszél-e.
Jézus tanítványainak, akik élő és bensőséges kapcsolatban vannak vele, nincs szükségük más tanítókra. Erre is van egy csomó Ige a Bibliában, amiket ha mind ide idézném, sosem lenne vége. Csak egyet idézek ide, és néhány Igehelyet ideírok, ha ti, ha mások is utána szeretnének nézni, hogy megvizsgálják, igazat mondok-e.
Itt nem a tanítóság ellen beszélek, mint lelki ajándék ellen. Viszont annak is eljön az ideje, amikor az ember már tanítvánnyá vált, nem még több tanításra lesz szüksége.
"A mit azért ti kezdettől hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettől fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok. |
| És az az ígéret, a melyet ő ígért nékünk: az örök élet. |
| Ezeket írtam néktek azok felől, a kik elhitetnek titeket. |
| És az a kenet, a melyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem a mint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és a miként megtanított titeket, úgy maradjatok ő benne. 1 Ján.2,20 Ján.14,26 Ján.16,13 Jer.31,34 |
| És most, fiacskáim, maradjatok ő benne; hogy mikor megjelenik, bizodalmunk legyen, és meg ne szégyenüljünk előtte az ő eljövetelekor. |
| Ha tudjátok, hogy ő igaz, tudjátok, hogy a ki az igazságot cselekszi, az mind tőle született." (1 János 2, 24-29) |
Wednesday, October 13, 2010
ApCsel 17, 30-32
Csel. 17,30
E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek:
Csel. 17,31
Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.
Csel. 17,32
Mikor pedig a halottak feltámadásáról hallottak, némelyek gúnyolódtak; mások pedig mondának: Majd még meghallgatunk téged e felől.
Isten elnézi az emberek tudatlanságát, de nem hagyja őket tudatlan állapotban, hanem kijelentést és parancsolatot ad, hogy térjenek meg.
Ez azért fontos, mert Isten rendelt egy napot, amikor az egész földet meg fogja ítélni az Ő igazsága által. Mivel az emberek mind a mai napig nem tudják, hogy ez a nap mikor fog eljönni, ezért Isten, Pálon keresztül az evangélium hirdetése által, már abban a helyzetben arra készíti az embereket, hogy ez akár abban a pillanatban os megtörténhetett volna.
Eddig tudatlanságban éltek, de onnantól kezdve, hogy az evangélium világosan lett hirdetve, többé nem hivatkozhatnak a tudatlanságra, ha Isten ítelő széke előtt meg kell állniuk, mert nem hittek.
Viszon, még így is sokan maradnak olyanok, akik megelégszenek azzal, hogy Jézusban hinni csak egy tudomány, egy vallás, de nem engedik meg, hogy hatással legyen rájuk, ezért nem hisznek.
E tudatlanságnak idejét azért elnézvén az Isten, mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek:
Csel. 17,31
Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.
Csel. 17,32
Mikor pedig a halottak feltámadásáról hallottak, némelyek gúnyolódtak; mások pedig mondának: Majd még meghallgatunk téged e felől.
Isten elnézi az emberek tudatlanságát, de nem hagyja őket tudatlan állapotban, hanem kijelentést és parancsolatot ad, hogy térjenek meg.
Ez azért fontos, mert Isten rendelt egy napot, amikor az egész földet meg fogja ítélni az Ő igazsága által. Mivel az emberek mind a mai napig nem tudják, hogy ez a nap mikor fog eljönni, ezért Isten, Pálon keresztül az evangélium hirdetése által, már abban a helyzetben arra készíti az embereket, hogy ez akár abban a pillanatban os megtörténhetett volna.
Eddig tudatlanságban éltek, de onnantól kezdve, hogy az evangélium világosan lett hirdetve, többé nem hivatkozhatnak a tudatlanságra, ha Isten ítelő széke előtt meg kell állniuk, mert nem hittek.
Viszon, még így is sokan maradnak olyanok, akik megelégszenek azzal, hogy Jézusban hinni csak egy tudomány, egy vallás, de nem engedik meg, hogy hatással legyen rájuk, ezért nem hisznek.
Wednesday, September 29, 2010
Galat 2, 20
Sziaszto,
Ez egy rövid bejegyzés. Viszont eléggé tartalmas.
„Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig, többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet, pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem.”
Pál itt arról beszél, hogy volt egy „Én”-je, amit Krisztus nélkül élt, de az, többé nem létezik, mert Krisztussal együtt keresztre lett feszítve, tehát meghalt. Az, hogy „élek többé nem én…” azt jelenti, hogy az „én” meghalt. „Él bennem a Krisztus…” Krisztus nélkül csak egy halott „énem” van, de Krisztus bennem van és ő az, aki az életet tartja bennem. Mivel Krisztus benne él, ezért lehetetlen, hogy ne higgyen abban, aki benne él. Ez az, ami életben tartja, ez az élet. Mivel szeretett, önmagát adta értem, az életét belém vetette, hogy „én”, aki nélküle halott voltam most élhetek. Azért, mert az Ő élete bennem van. Meghalt értem meg lett feszítve, vagyis meghalt, de feltámadt, újjászületett bennem. Jézus bennem támadt fel, ez az, ami éltet.
Áldás, Orsi
Ez egy rövid bejegyzés. Viszont eléggé tartalmas.
„Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig, többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet, pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta érettem.”
Pál itt arról beszél, hogy volt egy „Én”-je, amit Krisztus nélkül élt, de az, többé nem létezik, mert Krisztussal együtt keresztre lett feszítve, tehát meghalt. Az, hogy „élek többé nem én…” azt jelenti, hogy az „én” meghalt. „Él bennem a Krisztus…” Krisztus nélkül csak egy halott „énem” van, de Krisztus bennem van és ő az, aki az életet tartja bennem. Mivel Krisztus benne él, ezért lehetetlen, hogy ne higgyen abban, aki benne él. Ez az, ami életben tartja, ez az élet. Mivel szeretett, önmagát adta értem, az életét belém vetette, hogy „én”, aki nélküle halott voltam most élhetek. Azért, mert az Ő élete bennem van. Meghalt értem meg lett feszítve, vagyis meghalt, de feltámadt, újjászületett bennem. Jézus bennem támadt fel, ez az, ami éltet.
Áldás, Orsi
Sunday, September 12, 2010
János 1. levele
Kedves Tesók,
Bár régóta nem írtam ide, de most Isten Szent Lelke arra bátorított, hogy osszak meg veletek valamit, amit ma Sárbogárdon a gyülekezetben hallottam.
János 1. levelének 1. fejezetéből olvastunk néhány verset.
János= Isten egy kegyelmes adó.
Szóval, ha találkozunk egy "Jánossal", aki még nem ismeri Jézust, lehetőségünk nyílik megosztani vele az evangéliumot, csak a neve jelentése alapján.
Mi egy levélnek a lényege? Az, hogy megmutassa valakinek a szívedet, anélkül, hogy te jelen lennél. A levél azért íródik, hogy annak a személynek az érzelmeit közvetítse, aki nincs ott. Tudjátok Pál azt mondja, mi is ilyen levelek vagyunk, akiket olvasnak.
Kinek írja János ezt a levelet? János a testvéreinek ír, illetve azoknak, akik fiatalabbak, mint ő a hitben. János szíve ebben a levélben a gyermekei felé irányul. Azért írja, hogy megvédje a gyermekeit.
A szomorúság Jézus hiánya az életünkben, az öröm pedig az Ő jelenlétét jelenti.
"Ami kezdettől volt"
Az a szó, hogy "volt" az azt jelenti, hogy az Élet Igéje örökké való. Jézus már a kezdetek előtt is létezett erre utal a "volt" szócska.
Ami= az Élet Igéje
Kezdet= teremtés
Volt= örökkévaló.
Jézus Isten levele nekünk.
Az egész levél erről szól, hogy Ő mennyire szeret téged. Jézus, Isten célja.
JÉZUS A LEVÉL számotokra. Ez a levél nem tinta és papír, nem csak egy könyv. EZ ISTEN LEHELETE; EZ ISTEN SZÍVE ÉRTED ÉS ÉRTEM; ÉLŐ ÉS HATÓ!
Jézus imája azért van benne a János 17-ben, mert János, elég közel volt hozzá, hogy hallja ezt az imát, és ezt a Szent Lélek az emlékezetébe hozta. Személyes kapcsolatot jelent. Miről tudok beszélni, ha nem láttam és nem hallottam.
Mik az én közeli megtapasztalásaim Istennel?
Isten kiöntötte a szívét nekünk, válaszul én is kiönthetem a szívemet Isten előtt.
Az Élet Igéje feltámaszt a halálból.
Ez legyen az első része annak, amit megosztok abból, amit Isten itt tanít nekem.
Isten áldjon titeket, Orsi
Bár régóta nem írtam ide, de most Isten Szent Lelke arra bátorított, hogy osszak meg veletek valamit, amit ma Sárbogárdon a gyülekezetben hallottam.
János 1. levelének 1. fejezetéből olvastunk néhány verset.
János= Isten egy kegyelmes adó.
Szóval, ha találkozunk egy "Jánossal", aki még nem ismeri Jézust, lehetőségünk nyílik megosztani vele az evangéliumot, csak a neve jelentése alapján.
Mi egy levélnek a lényege? Az, hogy megmutassa valakinek a szívedet, anélkül, hogy te jelen lennél. A levél azért íródik, hogy annak a személynek az érzelmeit közvetítse, aki nincs ott. Tudjátok Pál azt mondja, mi is ilyen levelek vagyunk, akiket olvasnak.
Kinek írja János ezt a levelet? János a testvéreinek ír, illetve azoknak, akik fiatalabbak, mint ő a hitben. János szíve ebben a levélben a gyermekei felé irányul. Azért írja, hogy megvédje a gyermekeit.
A szomorúság Jézus hiánya az életünkben, az öröm pedig az Ő jelenlétét jelenti.
"Ami kezdettől volt"
Az a szó, hogy "volt" az azt jelenti, hogy az Élet Igéje örökké való. Jézus már a kezdetek előtt is létezett erre utal a "volt" szócska.
Ami= az Élet Igéje
Kezdet= teremtés
Volt= örökkévaló.
Jézus Isten levele nekünk.
Az egész levél erről szól, hogy Ő mennyire szeret téged. Jézus, Isten célja.
JÉZUS A LEVÉL számotokra. Ez a levél nem tinta és papír, nem csak egy könyv. EZ ISTEN LEHELETE; EZ ISTEN SZÍVE ÉRTED ÉS ÉRTEM; ÉLŐ ÉS HATÓ!
Jézus imája azért van benne a János 17-ben, mert János, elég közel volt hozzá, hogy hallja ezt az imát, és ezt a Szent Lélek az emlékezetébe hozta. Személyes kapcsolatot jelent. Miről tudok beszélni, ha nem láttam és nem hallottam.
Mik az én közeli megtapasztalásaim Istennel?
Isten kiöntötte a szívét nekünk, válaszul én is kiönthetem a szívemet Isten előtt.
Az Élet Igéje feltámaszt a halálból.
Ez legyen az első része annak, amit megosztok abból, amit Isten itt tanít nekem.
Isten áldjon titeket, Orsi
Monday, June 14, 2010
Harag-Megbocsátás
Sziasztok, Elérkezett az ideje, hogy újra irjak ide. Isten ma egy különleges témát kezdett el feszegetni bennem, ami nem most kezdődott, hanem akkor, amikor elkezdtem a Vajtai szolgálatot. Kovetkező a szituáció, ami miatt ez a téma elindult bennem: Az étkezőben két lánnyal dogoztam együtt az elmúlt két napban. Nehezen tudják elviselni egymás stilusát. Nagy a feszültség kettőjük között. Elkezdtem értük imádkozni, és Istentől tegnap és ma reggel is ugyan azt az Igét kaptam elsőre:
"Mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának. (Ef 4, 25)
Ehhez kapcsolódóan kaptam még három másik igét, amelyek abban segittek, hogy kérdésk merültek fel bennem, amikre egyből választ is kaptam ezekből az Igékből.
"Mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára." (Máté 26, 28)
"Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is? Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is." (Máté 18,21-22)
"Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem." (Gal 2,20)
Jézus hányszor bocsátott meg a kereszten? Milliószor többször, mint ahány ember él a földön. Ha valaki, akkor ő tudja, hogyan kell megbocsátani. Amit én tehetek, hogy elismerem azt, hogy nem tudok megbocsátani, csak haragudni. Elismerhetem, hogy nem birom a stilusát. Elfogadhatom azt, hogy én semmit nem tudok tenni, de nem én élek többé, hanem Krisztus él bennem.
Részben ennyi, ami történik most.
ui.: Imakérés, hogy JÉzus a jelenlétével teremtsen egységet közöttünk a szolgálatban, hogy ő legyen a kapocs közöttünk.
Isten áldjon titeket.
"Mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának. (Ef 4, 25)
Ehhez kapcsolódóan kaptam még három másik igét, amelyek abban segittek, hogy kérdésk merültek fel bennem, amikre egyből választ is kaptam ezekből az Igékből.
"Mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára." (Máté 26, 28)
"Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is? Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is." (Máté 18,21-22)
"Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem." (Gal 2,20)
- Hányszor kell megbocsátani, mit mond Jézus? Még hetvenszer hétszer is azaz, ahányszor vétgezik annyiszor.
- Meg tudok-e én bocsátani? Nem tudok megbocsátani, mert ember vagyok. Ki bocsáthat meg bűnöket? Egyedül Isten.
- Jézus hány helyen beszél a megbocsátásról? Nagyon sok helyen. Kicsoda Jézus? 100% ember és 100% Isten.
- Ki vagyok én a Gal 2, 20 szerint? Egy halott. Hogyan lehetek halott? Úgy, hogy Krisztussal együtt megfeszittettem.
- Én meg tudok bocsátani? Nem, mert halott vagyok.
- Ki él bennem? Bennem él Jézus, az Isten, aki viszont bűnbocsátó Isten.
- Mi vagyok akkor, ha Jézus nem él bennem? Halott.
- Mi az, amit tehetek? Megszólitom azt, aki viszont bennem él, hogy ő bocsásson meg bennem. Ő az Isten.
Jézus hányszor bocsátott meg a kereszten? Milliószor többször, mint ahány ember él a földön. Ha valaki, akkor ő tudja, hogyan kell megbocsátani. Amit én tehetek, hogy elismerem azt, hogy nem tudok megbocsátani, csak haragudni. Elismerhetem, hogy nem birom a stilusát. Elfogadhatom azt, hogy én semmit nem tudok tenni, de nem én élek többé, hanem Krisztus él bennem.
Részben ennyi, ami történik most.
ui.: Imakérés, hogy JÉzus a jelenlétével teremtsen egységet közöttünk a szolgálatban, hogy ő legyen a kapocs közöttünk.
Isten áldjon titeket.
Subscribe to:
Posts (Atom)