KRISZTUS TESTE

Sziasztok!

Az elmúlt hónapokban az Úr sok mindenre megtanított, többek között a
gyülekezettel kapcsolatban is.

Sokáig nem értettem, mit jelent a gyülekezet fogalma. Mivel a golgotába járok, ezért a
metodistákat kizártam, nem jártam az alkalmaikra.

Isten megmutatta nekem, hogy Krisztus teste az egyház. Krisztusnak
csak egy teste van, és ezen van a hangsúly. Bár a golgotába járok
vasárnaponként, a továbbiakban is ugyanúgy, mint a golgotásokat, a
reformátusokat vagy a metodistákat is szeretném a gyülekezetemnek
tekinteni. Miért, azért mert Krisztus teste egy. Lehet, hogy nem
szeretnék egyetlen gyülekezetnek sem, hivatalosan bejegyzett tagja
lenni, mert Isten gyülekezete nem egy épület, nem egy hivatal, de
sokkal inkább szeretnék, Isten feltétel nélküli szeretetének, és
minden emberi értelmet felülhaladó békességének a közvetítője lenni,
függetlenül attól, hogy melyik gyülekezetnek az alkalmain veszek
részt.

Úgy gondolom, hogy így az utolsó időkben, egyre fontosabbá fog válni,
hogy a Krisztus testéből eltűnjön a névlegesség, és valóban olyan
egység jöjjön létre, ami nem szétválasztja a felekezeteket, hanem egy
Szent Lélek által vezetett gyülekezetté kovácsolja össze.

Nem a nagy világvallások összemosódásáról beszélek, mert ezzel
veszélyes játszani, de sokkal inkább a Jézus Krisztusban hívő újjá
született keresztények összefogásáról. Mostanában egyre gyakrabban
imádkozom azért, hogy ezeket a felekezeti különbségeket alkotó falak,
amik nem összehozzák, hanem mind jobban szétválasztják a
gyülekezeteket leromolódjanak, hogy ne az legyen a fontos, hogy miért
ebbe a gyülekezetbe járok, miért nem abba, hanem az, hogy de jó Jézus
Krisztus testén belül egység van. Miért? Mert a Szent Lélek
összetartja. Rájöttem, hogy ez sokkal vonzóbb egy világi ember
számára, hogy Isten gyülekezete egy, ahol az emberek egymást szeretik,
mint az, hogy magyarázzam meg egy világi embernek, hogy miért van
Krisztus teste így széjjel szakadva, mi a különbség e között, meg a
között a gyülekezet között. Jó visszanézni az I. századi
keresztényekre, ahol egyetlen gyülekezet volt, és ennek a
gyülekezetnek voltak tagjai, amiknek más-más feladatuk volt.

Elképzeltem, hogy hogy nézne ki Krisztus teste a mai világban, ha le
kellene rajzolni, és megértettem, hogy miért nem működik. Megértettem,
miért van annyi ember, annyi fiatal, akik még mielőtt elmélyült volna
az Istennel való kapcsolatuk, kiábrándultak. Elképzeltem, ha egy test
fel van darabolva, akkor nem más mint egy halott, mint egy hulla
(elnézést a kifejezésért), de ha Krisztus teste összetart, egyben van,
akkor a vér szabadon áramlik a testnek minden egyes apró sejtjébe. Ez
az én meglátásom.

Nyugodtan vizsgáld meg, hogy az írásom megáll-e a Biblia talaján,
mielőtt elfogadnád vagy nem fogadnád el, és ha van valami, ami nem áll
meg, akkor kérlek oszd meg velem.

Békesség Istentől!

Isten áldjon, Orsi

Jan 19- 25 (eseményei)

Hálás vagyok Istennek, hogy tudatában van annak, hogy nem szeretek korán kelni. Azért is, hogy Isten ezt meg fogja bennem változtatni és el fog jönni annak az idje is, amikor már fel tudo kelni korán. Amit észrevettem, hogy ha úgy fekszem le, hogy előtte kérem Istent, hogy időben fel tudjak kelni, akkor Ő gondoskodik róla. Fel is ébreszt viszont az már rajtam múlik, hogy meg is ragadom-e az alkalmat? Ez még többnyire nem így van, de amikor megeseik akkor nagyon hálás vagyok. Ami a jó az egészben, hogy Isten nem vet meg azért, hogy et nálam még nem mindennapos és akkor is megáldja a napomat, ha 10 órakor kelek fel és veszem elő az Igéjét.
Amióta haza jöttem női konferenciáról azóta úgy olvasok Igét, hogy előtte kérem, hogy Isten tegye élővé számomra és mutassa meg, hogyan alkalmazzam a gyakorlatban. A Szent Lélekkel, most a Zsoltárokat veszem. Most a 7-ik zsoltárnál tartok és eddig, mindig szólt hozzám az Igén keresztül.
Kedden, Hajdúböszörményben voltam szolgálni a Debreceniekkel. Már másodszor éreztem azt, hogy teljesen más úgy bemenni szolgálni a cigányok közé, hogy előtte átadom a stafétabotot, mint amikor én erőlködök. Az óvodás (ill. kicsikkel) voltam, akik Isten csodájára, megint lekötötték magukat és megint csak az elején kellett rendet teremtenem. Ja és utána ott maradtak a gyerekek és már másodszor raktak rendet maguk után. Nagyon jó volt. Aznap este a legjobb barátnőmnél aludtam, akivel rengeteget szoktunk beszélgetni és imádkozni. Akárhányszor nála alszok a Szent Lélek mindig érezhetően ott van köztünk. Mindig rengeteget imádkozunk. A kávézóból haza felé menet, ahol találkozni szoktunk, megálltunk imádkozni. Isten még álmunkban is összeköti azt, ami bennünk zajlik. Ezen az éjszakán a barátnőm azon gondolkodott, hogy ha Jézus bemenne a szobájába, akkor hová ülne? Azt mondta a barátnőm, hogy biztos benne, hogy a szőnyeget választaná. Amikor ezen gonddolkodott és ezért imádkozott, hogy Jézus üljön oda a szőnyegre, rögtön bevillant neki, hogy dehát Ő ott van. Jézus nagyon megáldotta az együttlétünket.
Szerdán, miután eljöttem tőle, Nyíregyházán találkozóm volt még egy másik osztálytársammal, akinek beszéltem Isten munkájáról. Azután haza mentem.
Csütörtökön, történt valami, amit nem igazán értettem, hogy miért és nagyon fájt. Összevesztem apukámmal valamin, amiben szerintem nem volt teljesen igaza. Amiért hálás vagyok, hogy Isten lehívott a pincébe, ahol megbeszélhettem vele a dolgot. Könnyek között ugyan, de Istennek el tudtam mondani a problémát. Másnap délelőtt apukám megbocsátott és tisztáztuk, hogy mi a helyzet.
Pénteken, Isten megáldotta a házi munkát, amit otthon végeztem, pedig nem csináltam sokmindent. Már hosszú ideje azért imádkozom, hogy Isten tanítson meg úgy szolgálni a családomban, hogy azt örömmel és az irántuk érzett szeretetből tegyem. Legfőképpen pedig azért, mert Jézusnak teszem.
Szombaton, itthon voltam. Isten megint szólt hozzám és apró dolgokat, feladatokat megint adott Isten a ház körül, amiket megtehettem. Délután édesanyámmal beszélgettem arról, hogy miért érdemes Jézus mellett dönteni, amire ő ezt felelte, hogy mindent elhisz, amit mondok neki. Amiért imádkozom, hogy anyukám jusson el egy döntésre Jézus mellett, amit már lehet, hogy a maga csendességében meghozott, de ha még nem, akkor hogy hozza meg ezt a döntést. Isten dolgozik az életében és ezért nagyon hálás vagyok. Ugyanezen az estén egy keresztény forumon olvasgattam a keresztényüldözésekről és az utolsóítéletről vitákat. azt olvastam, hogy valakik azt mondják, már elkezdődtek a keresztényüldözések. Én nem válaszoltam semmit, mert nem láttam értelmét vitatkozni. Viszont Jézus éreztetettt velem valamit, ami neki nagyon fáj, két dolgot is:

1. Na és mi van akkor, ha elkezdődtek a keresztény üldözések? Nekünk nem ugyanaz a feladatunk, akár elkezdődtek, akár nem, hogy hírdessük az evangéliumot? Addig, mig a forumon erről elmélkedünk és vitatkozunk, hogy hogyan lesznek az utolsóidők, ez alatt az idő alatt egy csomó embernek el lehetne még mondani az evangéliumot. Én pont ezért imádkozom, hogy ne legyen egy ember sem, aki miattam nem látta meg Jézust. Nem kell messzire menni, itt vannak karnyújtásnyira tőlünk azok, akiknek Isten kegyelmére van szükségük.
2. Az, hogy amikor nincs egység a keresztények között az olyan, mintha Krisztus testét szét akarnánk szakítani, ami természetes, hogy fáj neki. Nekünk is fáj, amikor valamink megsérül, akkor neki hogyne fájna? Van az a dal, hogy Isten szívén megpihenve.... ennek a dalnak a szövege a keresztények egységéről beszél. Nekem ezen a dalon keresztül azt üzente Isten, hogy olyat nem kérne tőlünk, ami már létezik. Tehát miért íródott ez a dal? Mert a keresztények között nincs egység. Sokszor még gyülekezeten belül sem. Mit szól ehhez egy kívülálló, aki még nem ismeri Jézust? Elmenekül. Ez elkeserítő.

Áldás, Orsi