I. KORINTHUS - JEGYZET 2.

PÁL I. LEVELE A KORINTHUSBELIEKHEZ

NÉMETH JANI

JEGYZET 2.

1. FEJEZET

18- 31. vers:

Én nem tudok beérvelni embereket az Isten országába. Nem kell jobban hangzóvá tenni az üzenetet, nehogy valami hamis evangéliumot hirdessek. Ez az egyszerű evangélium bolondság lesz mindig, de akkor is ez az üzenet.

A világ csak az alapján ismerheti meg Istent, ahogyan kijelenti magát, az Ő Igéjén keresztül.

A zsidók állandóan jeleket kerestek, nem vették figyelembe azokat a próféciákat, amelyek Jézus szenvedéséről szóltak.

A görögök képtelenek voltak elfogadni, hogy az Isten Fia önszántából, emberré lett, meghalt a kereszten.

A világgal ellentétben, mi már tudjuk, hogy Jézus a kereszten nem meg volt veretve, Ő akkor győzött. Az evangélium egyszerű üzenetét nem tudom elrontani. A Szent Lélek nem tud munkálkodni, ha nem a kereszt egyszerű üzenetét hirdetem.

A hiábavaló bölcselkedés nem közelebb, hanem távolabb viszi az embereket Jézustól. A fölösleges okoskodás, elnyomja az egyszerűbb embereket a gyülekezetben.

(Bolondok: ApCsel 4; Erőtlenek: Bírák 6,7; Lenézettek: Dávid; Semmik: Ráháb)

Nem lehetek túl gyenge ahhoz, hogy Isten használjon; de lehetek túl erős ahhoz, hogy ne használjon.

(Máté 6, 33)- Fontos, hogy legyen csendes időm, élő kapcsolatom a legfontosabbal, Jézussal!

Aki megalázza az ismeretét az előtt, hogy Jézus a Megváltó, annak az életében Jézus mindenné lesz.

2. FEJEZET

1-16. vers:

A hitem ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjon. Pál testileg-lelkileg összetört állapotban került Korinthusba, ahol elhatározta, hogy nem bölcselkedik többé, csak a megfeszített Krisztust fogja hirdetni.

(„Római út”- Hogyan mondhatom el egyszerűen az evangéliumot 5 lépésben: 1. Róma 3, 23; 2. Róma 6, 23; 3. Róma 5, 8; 4. Róma 10, 9; 5. Róma 5, 1)

(Jakab 1,5; Példabeszédek 2, 3-6)- Az, hogy megmaradok az evangélium egyszerűségében, nem azt jelenti, hogy együgyű leszek.

Tökéletesnek lenni Krisztusban azt jelenti, felnőtt korúnak lenni, akit nem dobál ide-oda a tanításnak mindenféle szele.

(János 14, 16-17.26; 15, 26; 16, 7-14)- Nem agyalásra, hanem Isten Lelkének vezetésére van szükségem. A Biblia legjobb szakkommentátora” a Szent Lélek; Ő vezet el minden igazságra. Ez egy bizonyság is a számomra, hogy Isten szól a Lelke által. A döntéseimben fontos, hogy az Urat keressem, és nem emberek véleményét.

A nem lelki ember nem képes felfogni, Isten Lelkének ismeretét, mert azt csak lelkiképpen lehet. A lelki ember, amikor megtér, a Szent Lélek válik az irányítójává.

„Bennem, Krisztus értelme van.” Ez tesz képessé arra, hogy bölcsességet adjak.

Vannak, akikben el kezd uralkodni a Szent Lélek, de visszaengedik a testüket, ez a testi-kereszténység.

3. FEJEZET

1-4. vers:

Pál itt most a keresztényekhez szól, akik újjászülettek, de nem növekedtek. Az Efézus 1, 3 szerint Isten szeretné, hogy növekedjek, és ebbe erőfeszítést kell fektetnem. A Zsidók 4, 15 szerint, lehetséges győzni a test felett.

A testi keresztény nem is mer elgondolkodni azon, hogy hol áll lelkileg. (1János 2, 12-13; 2 Mózes 34; Bírák 1)

Pál I. levele a Korinthusbeliekhez- Jegyzet 1.

PÁL I. LEVELE A KORINTHUSBELIEKHEZ
NÉMETH JANI ELŐADÁSÁBAN

JEGYZET 1.

Sziasztok!

Egy hosszabb kihagyás után most újra tt vagyok. Amint láthatjátok, min kezdő blogolónak sok befejezetlen sorozatom van. Viszont erre mostantól jobban odafigyelek majd. Az következő időszakban a jegyzeteimet szeretném megosztani veletek, Pál 1. Kointhusi levelének kapcsán.

BEVEZETÉS

Pál, kb. 51-ben ment Kortinthusba, ahol egy zsidó házaspárral dolgozott együtt, sátorkészítőként.

Korinthus abban az időben, a világ egyik legromlottabb városa volt. Isten, viszont lenéz erre a romlott városra, és akar egy gyülekezetet.

A korunk is egy „Korinthus”, én vagyok a „Pál” abban a városban, ahova Isten helyezett azért, hogy vigyem az evangéliumot. Nem menekülhetek el helyekről. Isten szereti azokat az embereket akiket én sokszor farizeus módjára megítélek. Sátán hazugsága az, hogy az illető soha nem fog megtérni. Viszont nekem nem kell mást tennem, csak csatlakoznom imában Istenhez. A Márk 12, 30-31-ben a két legfontosabb parancsolatot tárja elém, a szeretet parancsát.

Pál, 56-ban írta az első levelet, ami egy válasz levél volt a korinthusiaknak.

1. FEJEZET

1. vers:

Pált Jézus Krisztus küldte, Isten akaratából. Az ApCsel 18, 12-17 beszél Sosthenesről. Régebben ő volt a fő szervezője a Pál elleni hadjáratnak, mos ott van Pállal.

A Szent Lélek munkája egy ember életében nem mindig azt jelenti, hogy tele van szeretettel. Hasonló volt Sosthenes esete Páléhoz, hogy a Szent Lélek hangját megpróbálta elnyomni.

Nem szabad elfordulnom attól az embertől, aki keményen ellenáll, de a Szent Lélek folyamatosan szól neki, és lehet, hogy nagyon közel van a megéréshez.

A 2Péter 1, 10 alapján kell, hogy legyen egy elhívásom, mert a bizonytalanság félelembe, depresszióba vezet. Istennek külön terve van az életemre, melyben lépésről lépésre szeretne vezetni. Az elhívás nem csak egy szolgálat lehet.

2. vers:

Bele lehet esni abba a hibába, hogy lenézek más gyülekezeteket, és ezzel Krisztus menyasszonyát bántom.

Isten félretett magának, hogy az Ő terveit valósítsa meg rajtam keresztül, ezt jelenti megszenteltnek lenni.

3-7. vers:

Krisztus igazságát örököltem. A kegyelmi ajándékok nem azért adatnak, mert valamit jól csináltam, hanem bátran kérhetem őket hittel.

8-9. vers:

Az intés előtt Pál sok időt fordít a bátorításra azért, mert az intés célja, hogy helyreálljon az ember. Időt fordíthatok a bátorításra, mielőtt megfeddek valakit. Fontos az is, hogy előbb megvizsgáljam magam.

10-13. vers:

Pártoskodás indult el a gyülekezetben, ebből meg kell térni. Ha áldást akarok az életemre, be kell hajtanom a nyakam egy vezető alá.

„A lényeges dolgokban egység, a lényegtelenebbekben szabadság, de mindenekben szeretet.” Szakadást okozhatok azzal, amikor a véleményemet megpróbálom ráhúzni másokra.

13-17. vers:

Egy másik szakadást okozó probléma, a bemerítkezés kérdése. Van értelme a bemerítkezésnek, de nem lényeg. Jézus mondta ezt, Ő maga is megtette; és ez egy jó bizonyság. Minél közelebb kerülök az Úrhoz, annál kevésbé foglalkoztat, hogy a másik hogy bukott el.