Sunday, January 25, 2009

Jan 19- 25 (eseményei)

Hálás vagyok Istennek, hogy tudatában van annak, hogy nem szeretek korán kelni. Azért is, hogy Isten ezt meg fogja bennem változtatni és el fog jönni annak az idje is, amikor már fel tudo kelni korán. Amit észrevettem, hogy ha úgy fekszem le, hogy előtte kérem Istent, hogy időben fel tudjak kelni, akkor Ő gondoskodik róla. Fel is ébreszt viszont az már rajtam múlik, hogy meg is ragadom-e az alkalmat? Ez még többnyire nem így van, de amikor megeseik akkor nagyon hálás vagyok. Ami a jó az egészben, hogy Isten nem vet meg azért, hogy et nálam még nem mindennapos és akkor is megáldja a napomat, ha 10 órakor kelek fel és veszem elő az Igéjét.
Amióta haza jöttem női konferenciáról azóta úgy olvasok Igét, hogy előtte kérem, hogy Isten tegye élővé számomra és mutassa meg, hogyan alkalmazzam a gyakorlatban. A Szent Lélekkel, most a Zsoltárokat veszem. Most a 7-ik zsoltárnál tartok és eddig, mindig szólt hozzám az Igén keresztül.
Kedden, Hajdúböszörményben voltam szolgálni a Debreceniekkel. Már másodszor éreztem azt, hogy teljesen más úgy bemenni szolgálni a cigányok közé, hogy előtte átadom a stafétabotot, mint amikor én erőlködök. Az óvodás (ill. kicsikkel) voltam, akik Isten csodájára, megint lekötötték magukat és megint csak az elején kellett rendet teremtenem. Ja és utána ott maradtak a gyerekek és már másodszor raktak rendet maguk után. Nagyon jó volt. Aznap este a legjobb barátnőmnél aludtam, akivel rengeteget szoktunk beszélgetni és imádkozni. Akárhányszor nála alszok a Szent Lélek mindig érezhetően ott van köztünk. Mindig rengeteget imádkozunk. A kávézóból haza felé menet, ahol találkozni szoktunk, megálltunk imádkozni. Isten még álmunkban is összeköti azt, ami bennünk zajlik. Ezen az éjszakán a barátnőm azon gondolkodott, hogy ha Jézus bemenne a szobájába, akkor hová ülne? Azt mondta a barátnőm, hogy biztos benne, hogy a szőnyeget választaná. Amikor ezen gonddolkodott és ezért imádkozott, hogy Jézus üljön oda a szőnyegre, rögtön bevillant neki, hogy dehát Ő ott van. Jézus nagyon megáldotta az együttlétünket.
Szerdán, miután eljöttem tőle, Nyíregyházán találkozóm volt még egy másik osztálytársammal, akinek beszéltem Isten munkájáról. Azután haza mentem.
Csütörtökön, történt valami, amit nem igazán értettem, hogy miért és nagyon fájt. Összevesztem apukámmal valamin, amiben szerintem nem volt teljesen igaza. Amiért hálás vagyok, hogy Isten lehívott a pincébe, ahol megbeszélhettem vele a dolgot. Könnyek között ugyan, de Istennek el tudtam mondani a problémát. Másnap délelőtt apukám megbocsátott és tisztáztuk, hogy mi a helyzet.
Pénteken, Isten megáldotta a házi munkát, amit otthon végeztem, pedig nem csináltam sokmindent. Már hosszú ideje azért imádkozom, hogy Isten tanítson meg úgy szolgálni a családomban, hogy azt örömmel és az irántuk érzett szeretetből tegyem. Legfőképpen pedig azért, mert Jézusnak teszem.
Szombaton, itthon voltam. Isten megint szólt hozzám és apró dolgokat, feladatokat megint adott Isten a ház körül, amiket megtehettem. Délután édesanyámmal beszélgettem arról, hogy miért érdemes Jézus mellett dönteni, amire ő ezt felelte, hogy mindent elhisz, amit mondok neki. Amiért imádkozom, hogy anyukám jusson el egy döntésre Jézus mellett, amit már lehet, hogy a maga csendességében meghozott, de ha még nem, akkor hogy hozza meg ezt a döntést. Isten dolgozik az életében és ezért nagyon hálás vagyok. Ugyanezen az estén egy keresztény forumon olvasgattam a keresztényüldözésekről és az utolsóítéletről vitákat. azt olvastam, hogy valakik azt mondják, már elkezdődtek a keresztényüldözések. Én nem válaszoltam semmit, mert nem láttam értelmét vitatkozni. Viszont Jézus éreztetettt velem valamit, ami neki nagyon fáj, két dolgot is:
  1. Na és mi van akkor, ha elkezdődtek a keresztény üldözések? Nekünk nem ugyanaz a feladatunk, akár elkezdődtek, akár nem, hogy hírdessük az evangéliumot? Addig, mig a forumon erről elmélkedünk és vitatkozunk, hogy hogyan lesznek az utolsóidők, ez alatt az idő alatt egy csomó embernek el lehetne még mondani az evangéliumot. Én pont ezért imádkozom, hogy ne legyen egy ember sem, aki miattam nem látta meg Jézust. Nem kell messzire menni, itt vannak karnyújtásnyira tőlünk azok, akiknek Isten kegyelmére van szükségük.
  2. Az, hogy amikor nincs egység a keresztények között az olyan, mintha Krisztus testét szét akarnánk szakítani, ami természetes, hogy fáj neki. Nekünk is fáj, amikor valamink megsérül, akkor neki hogyne fájna? Van az a dal, hogy Isten szívén megpihenve.... ennek a dalnak a szövege a keresztények egységéről beszél. Nekem ezen a dalon keresztül azt üzente Isten, hogy olyat nem kérne tőlünk, ami már létezik. Tehát miért íródott ez a dal? Mert a keresztények között nincs egység. Sokszor még gyülekezeten belül sem. Mit szól ehhez egy kívülálló, aki még nem ismeri Jézust? Elmenekül. Ez elkeserítő.
Áldás, Orsi


Saturday, January 24, 2009

Női konferencia egy része

Bevezetés
Beteljesedni Isten akaratának megismerésével. Miénk a bűnök bocsánata Krisztusban, aki képe a láthatatlan Istennek. Minden látható és láthatatlan teremtett dolog benne és általa van fenntartva. Amikor a Szent Lélek ismétli önmagát arra érdemes odafigyelni. A Biblia egy SMS üzenet nekünk Istenben. Jézus Krisztus által szentekként és feddhetetlenekként állunk Isten előtt. Isten tudja kik vagyunk. Isten befogadott minket a családjába. A hit nem álmodozásból áll. A hit bizonyítéka annak, amit nem látunk. Olyan nőknek kell lennünk, akik az Igére állunk. A hit Isten Igéjének hallásából van. Krisztus bennünk van. Nem lehet a miénk egy olyan Jézus, aki nem a Biblia Jézusa. Ha Jézus nem válik mindazzá bennünk, aki valójában Ő, akkor nem ismerjük Őt. Mi nem tudunk megbocsátani magunknak, mert bűnösök vagyunk. A megbocsátás csak is Istentől jön. Isten minden bűnünket odaszegezte a keresztre. A bűneink Krisztussal megfeszíttettek, ennek ellenére élünk, de nem mi élünk, hanem az Ő életében van elrejtve a miénk, tehát Ő él. Engdelmeskedni Istennek annyit jelent, odaszánni magamat teljesen és belőle táplálkozni. Amit teszünk, az Úrnak tesszük. Ha nem halunk meg, akkor nem élünk. Isten a mi fizikai halálunkat arra használja fel, hogy életet adjon. Mi mindannyian, akik itt élünk a földön anyaként kell, hogy éljünk. Legyünk anyukái a körülöttünk élő embereknek. Istennek is van anyai szíve. Amikor elfogadjuk Isten tervét, az békességet hoz. Ha nehéz valakinek megtennünk valamit, akkor tegyük meg Istennek. Fontos, hogy az Igazságot úgy mondjuk el másnak, hogy el tudja fogadni. Az elménk megújulása által megváltoztunk.

Az első rész az egyedülálló nőknek szól.
Ott van a vágy a szívünkben, hogy segítőtársak lehessünk. Isten, ha nem ezen a témán dolgozik, akkor máson. A bukás következménye: a párkapcsolat bálványozása és az én központúság is.Bálványozás, amikor ez irányít, amikor e körül forgunk; bálványozás, amikor Istent eszközként akarjuk használni, hogy ez megvalósuljon. Amikor elfogadjunk, hogy Jézus megváltott, szabadokká válunk arra, hogy ne cselekedjünk test szerint. Lélek szerint kell igazságban járnunk, ami megszabadít minket attól, hogy Sátán elvegye az örömünket. A kísértés a földi életünk végéig ott lesz. Isten mindig hű lesz, akkor is, ha egyedülállók maradunk, akkor is, ha férjhez megyünk. Istennek nem célja a házasság, a párkapcsolat, hanem eszközként használja. Isten célja, hogy jobban megismerjük Őt, Megszenteljen minket, Tanítvánnyá tegyen minket, Építsük az Ő országát. Aki nem férjes asszony, az Úr dolgaival foglalozoik. ( 1 Kor 7)Isten olyan nővé akar minket formálni, amilyenre a jövőbelinknek szüksége lesz. Nem nekünk kell keresnünk a megoldást. Arra lettünk teremtve, hogy Istent bensőségesen megismerjük.Isten lehet a mi lelkünk megelégítője, akkor is, ha mindent megadna, amire vágyunk. A kapcsolat része az ima is. Istennek kiönteni az érzelmeinket, a gondolatainkat, a vágyainkat akárhányszor, hogy megelégítsen minket. Amikor feljön a gondolat azonal formáljuk imává. Isten nem véletlenül enged meg dolgokat. Ha imádkozunk egy fiúért, akkor ne csak azért imádkozzunk, hogy Isten adja meg vagy ne adja meg. Egyedülállóként olyanná válni, amilyenné házasságban nem tudunk. A Szent Léleknek véleménye van mindenről az életünkben. Isten uralkodni tud a testünkön is. Amint észrevesszük, hogy ott a kísértés vagy már a bűn, meneküljünk Jézushoz. Legyünk megadottak. Mindenért adjunk hálát, azért is, hogy egyedülállók vagyunk. Isten hasznos eszközökké akar minket formálni. Világíthatunk emberek felé, megmutathatjuk nekik Isten hűségét. Ne akarjuk megtartani az életünket. Ne akarjuk a saját kezünkbe venni a dolgot. Amikor Isten nem hozza el a bukásainknak a következményét, az az Ő irgalma. Ne akarjunk megkeseredni. Különbség van az Isten akaratába való beletörődés és Isten akaratának elfogadása között. Isten dolga, hogy akar-e adni nekünk férjet és az is, hogy mikor. Egyszerre csak egy napot vegyünk, ne az egész életet képzeljük el.Isten Igéje lámpás, nem reflektor. Ne akarjuk előre tudni, hogy mit hoz az élet. Ma az az ajándékunk, hogy Istent egyedülállóként szolgálhatjuk. Nem kell kiképeznünk magunkat a házasságra, csak bízzunk Istenben. Mielőtt elrontanánk Ő figyelmeztet. Mi ránk a Menny vár.

A második rész a Bibliatanulmányozás hogyanjáról szól.
Senki nem tudja megtenni helyettünk, hogy időt biztosítsak Isten Igéjének a tanulmányozására. Isten meg tudja mutatni, hogy azt az időt, hogyan tegyük félre. Ő az első az életünkben? Megtalálni az időt az egy személyes dolog. Ha kérem az Úrtól azt az időt Ő megadja, de meg is kell ragadni. Ha csak öt percünk van arra, hogy foglalkozzunk az ő Igéjével ő abban is segít, hogy öt perc alatt olyan dolgokat tanítson meg nekünk, amit egy óra alatt nem lennénk képesek. A bűntudat ne lopjon meg minket attól, amit Isten adni akar. Ne szorítsuk korlátok közé az Urat. A küzdelem= késleltetett engedelmesség. Küzdünk, amikor engedelmeskednünk kellene. Isten mindig abba az irányba fog mozogni, hogy tanulmányozzuk az Ő Igéjét. Igetanulmányozás előtt mindig imádkozzunk, hogy a Szent Lélek nyissa meg az Igét. Mit csináljunk, amikor tanulmányozzuk az Igét? Nézzük meg: Kiről szól a történet?; Mi történik?; Mikor és hol történik?; Nézzük meg egyes kifejezések gyakoriságát; Kinek szól a történet?; Hogyan reagálnak rá a különböző szereplők?; Nézzük meg a szöveg összefüggéseket; Mit jelent a történet?; Mi a lelki mondanivalója?; Hogyan alkalmazhatjuk a gyakorlatban? (Ha nem alkalmazzuk az Ő Igéjét, csak olvassuk azzal csak a tudásunkat, az ismeretünket gyarapítjuk és "A tudás felfuvalkodottá tesz." ); Milyen példát követhetünk a történet alapján?; Milyen bűnre mutat rá, amiből meg kell térnünk?; Milyen útat mutat?; Vezet-e valamilyen irányba?; Apró szavak jelentése?.

Befejezés.
Jézus mindent megtett azért, hogy legyünk. Jézus békessége és az Ő beszéde lakozzék bennünk. Ez egy ajándék, meghívás a "Szabadságra". Mi az Isten nevét viseljük magunkon. Többre vágyunk Jézusból. Szabadok vagyunk, szeretve vagyunk. Nem kell erőlködnünk.

Szeretettel, Orsi

Tuesday, January 20, 2009

Bizalom Istenben

(2 Sám 15, 13-18. 16, 11)

A történet főszereplője Dávid. Akik még szerepelnek a történetben a követ, Absolon neve és a nép. Dávid kapja a hírt, hogy Absolon ellenefordult. Mielőtt bármit is tenne Istenhez fordul segítségért bizalommal. Ekkor írja a 3. zsoltárt. Dávid menekülésre indítja a népet. Nem száll szembe a fia seregével. Dávid irgalmas és nem engedi, hogy megöljék a fiát. Istenre bízza Absolon sorsát.

3. zsoltár
Dávid nem a saját erejét használja. Tudja, hogy gyenge, ezért Istenhez fordul megoldásért segítségért.
Dávid ellenségei, Isten ellenségei is, akik gúnyolják őt. Kicsúfolják Dávidot és Istent, mert nem látják, hogy Isten segítene neki.
Dávid ennek ellenére is, hogy kigúnyolták Istenre bízza magát. Tudja, hogy amig isten paizsként áll előtte nem lehet baja. Bízik Isten védelmében és ez felmagasztalja őt.
Mivel Dávid Istent kereste, Isten meghallgatta őt.
Dávid Isten védelmében van. Nem fél elaludni és felkelni sem. Isten támogatja őt is bármekkora is az ellenség csapata.
Dávid tudja, hogy csak Isten keze tud győzni az ő ellenségei felett és nem erőlködött, nem támaszkodott a saját eszére, saját erejére. Meg volt győződve arról, hogy Isten nem hagyja Őt cserben és győzelemre vezeti.
Isten megszabadította Dávidot ellenségétől és megáldotta az Ő népét.

Mit üzen nekünk a 3. zsoltár?
Ha megsokasodnak kísértéseink, azonnal meneküljünk Jézushoz és ne próbáljunk saját erőnkből ellenállni.
Az ellenség el akarja hitetni velünk, hogy Isten cserben hagy a kísértésekben és nem segít.
Mi ne hallgassunk rá, hanem ennek ellenére is szaladjunk Jézushoz. Merjük magunkat rábízni, mint egy paizsra, ami körülvesz és ez felmagasztal minket.
Isten meghallgatja minden kiáltásunkat. Amint észrevesszük a veszélyt kiáltsunk hozzá.
Kérjük Isten védelmét és ne féljünk, bármekkorta is a kísértés vagy a bűn ne féljük Isten védelmét, szabadítását kérni. Ismerjük el, hogy nekünk semmi esélyünk a bűnnel szemben, ha nem kérjük Isten védelmét, amit Isten az Ő Szent Lelke által nyújt nekünk.
Isten képes legyőzni a kísértést, sőt a bűnt is bármekkora súlya is van.
Isten nem csak, hogy megszabadít, de meg is áld, ha hozzá menekülünk. A lényeg a saját erőnkre ne támaszkodjunk.

Hálaadás: Isten nem hozza el mindig a bűneink következményét

Az aprónak tűnő változásokért, amik mégis nagydolgok

Isten jelenlétéért

Áldás, Orsi