I KORINTHUS- JEGYZET 4

JEGYZET 4.- NÉMETH JANI

5. FEJEZET

1-13. vers:

Hogyan viselkedjen a gyülekezet, a paráznákkal szemben? A korinthusi gyülekezetben általánossá vált a paráznaság, és nem tették helyre az ilyen embereket. Hanem Isten kegyelmére hivatkozva hagyták, hogy a paráznaság bűne terjedjen. Jézus is nagy hangsúlyt fektet erre, hogy a paráznaság minden formájával el kell bánni.

A paráznaság, különleges bűn; ami sokkal nagyobb rombolást végez: „Paráznává teszi Jézust.”

(Mt 18, 15-17: "Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát. Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást. Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a gyülekezetnek. Ha pedig a gyülekezetre sem hallgat, tekintsd olyannak, mint a pogányt vagy a vámszedőt.)- Nem hígulhatunk föl. Ha látjuk, hogy a testvérünk bűnben van, szeretetben meg kell szólítanunk. De előtte hagynunk kell, hogy Isten megvizsgálja az mi szívünket. Ha nem tesszük meg, akkor hamis bizonyságok leszünk, ami lázadás Krisztus ellen.

Viszont, fontos, hogy lehetősége legyen az illetőnek megtérni, és utána visszatérni.

Ha többen vagyunk bűnben, csak erősítjük egymást abban, hogy ne térjünk meg.

(Mt 18, 7-9: Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükséges, hogy botránkozások történjenek, de jaj annak az embernek, aki megbotránkoztat." "Ha a kezed vagy lábad botránkoztat meg téged, vágd le, és dobd el magadtól: jobb neked ha csonkán vagy sántán mégy be az életre, mint ha két kézzel vagy két lábbal vettetel az örök tűzre. Ha pedig a szemed botránkoztat meg téged, vájd ki, és dobd el magadtól: jobb neked, ha félszemmel mégy be az életre, mint ha két szemmel vettetel a gyehenna tüzére."

Jak 4, 7-10: Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek. Gyötrődjetek, gyászoljatok és sírjatok, nevetésetek forduljon gyászra, örömötök szomorúságra. Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket.)- Nem hagyhatjuk ott a bűnt, ha felismertük. Meg kell vallanunk, és megtérnünk belőle.

„Kivetni a gonoszt magunk közül”, nem azt jelenti, hogy úgy utáljuk a világot, mint a farizeusok. Elbukni nem ugyanazt jelenti, mint benne élni a bűnben. A tisztaság bennünk kell elkezdődjön. Ma legyen annak a napja, hogy elbánunk a bűnünkkel. Ha tele van az életünk bűnnel, akkor nem is látjuk azt bűnnek. Napjainkban a legnagyobb kísértés a szexualitáshoz kapcsolódik. Fontos, hogy ismerjünk valakit, akinek megvallhatjuk a bűnünket, hogy utána együtt imádkozhassunk.

A bűnünk eltűnésének akadálya az, amikor nem ismerjük be a bűnünket.

„10-1=100” azt jelenti, hogy lehet 1 valakinek el kell mennie a gyülekezetből, de akkor a tiszta gyülekezet szaporodni fog. Nem az a lényeg, hogy egy pásztor szolgálatában egyre többen legyenek, hanem hogy akik ott vannak, tiszták legyenek. Tökéletes gyülekezetek, pásztorok nincsenek, egy felnőtt keresztény így gondolkodik. Nem az számít, hány éve vagyunk keresztények, hanem hogy szembenézünk-e a problémával vagy elkerüljük?

6. FEJEZET

1- 13. vers:

A gond nem az volt, hogy a gyülekezetben a testvérek pereskedtek egymással, hanem az, hogy ezt világi bírók előtt tették.

Sátán célja mindig az, hogy meglopja a bizonyságunkat. Igenis lehet két keresztény között félreértés.Isten sokszor megenged összetűzéseket, hogy ezen keresztül formáljon.

Isten adott bölcsességet, hogy hogyan mondjunk ítéletet. Inkább a gyülekezetből kérdezzünk meg valakit, mint a világ bíróihoz menjünk. Jó lenne, ha testvérekként úgy tudnánk rendezni az ügyet, hogy az ne szivárogjon ki.

Annyira szomorú, amikor egymást marjuk.

(Mt 5, 38-40: "Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is. Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni az alsó ruhádat, engedd át neki a felsőt is.)- Nem kéne többet visszaadnunk neki, mint amit mi kaptunk. Jézus arra tanít, hogy tegyük le a saját igazságunkat. Ha valakire haragszunk, azzal magunkat kötözzük meg. A megoldás az, hogy nem keressük a megoldást, hanem továbblépünk.

Vigyáznunk kell, hogy mi magunk mit teszünk. Aki akarattal vétkezik, nem örökölheti Isten országát. Elveszíteni nem tudjuk az üdvösségünket, de megfoghatjuk, és lecsatolhatjuk magunkról.

Isten, arra tett félre, hogy a tervét megvalósítsa rajtunk keresztül.- (2 Kor 5, 17: Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.) Isten kegyelme arra szabadított fel, hogy ne tegyünk dolgokat. A világ nagy része utálja, amit csinál, de nem tud belőle szabadulni. Jézus hozta el nekünk a szabadságot arra, hogy nemet mondjunk dolgokra. Ha azt mondják, szűk látókörűek vagyunk, akkor tudjuk, hogy jó helyen vagyunk, mert keskeny az út (Mt 7, 13-15: "Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják." "Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, de belül ragadozó farkasok.).

Egy nap meg fogunk állni Isten ítélő széke előtt, ahol a cselekedeteink lesznek megítélve. A szabadságunk használ-e abban a futásban, amit futunk? Ha valaminek a hatalma alatt vagyunk, az olyan, mintha egy hűtővel a hátunkon akarnánk végig futni a pályán.

Ha a bűn dolgát nem vesszük komolyan, akkor az meg fog süketíteni, legyen bármilyen jó egy tanítás. Vagyunk-e olyan merészek, hogy ma azt mondjuk Istennek, Ő vizsgáljon meg minket?