Kedves Testvéreim,
Már elég régóta nem írtam ide, de most a Szent Lélek újra indított arra, hogy megosszam veletek azokat, amiket Ő tesz az életemben, és körülöttem is. Nem tudom hol kezdjem, de mivel Ő akarta, hogy ide írjak tudom, hogy a szavak a kezem alól is tőle fognak származni. Az elmúlt időszakban Isten rengeteget szólt hozzám, ami nem az ellenségnek sem tetszett. Kísértve, vádolva voltam minden irányból, de Jézus egy pillanatra sem hagyott egyedül Sátánnal szemben.
Isten először is mind az álmaimon keresztül, mind az álmaimon kívül megmutatta nekem, hogy mit érez, amikor valakik elutasítják az Ő szeretetét. Ezek segítettek abban, hogy felismerjem azt, amire Isten igazából elhívott.
Láttam a családomat, a csoporttársaimat és sok más embert, akik tele vannak csalódásokkal. A Lélek szemeivel nem lehet nem észre venni, hogy mennyire meg vannak terhelve ezek az emberek. Siralmas, és nyomasztó. Tudjátok ezért vagyunk mi kedves testvéreim, hogy ezeket az embereket, akiket mások a porba taszítottak, mi felemelhessük Jézushoz.
Az elmúlt időszakban, több alkalommal is átmentem Hajdúnánásra, ahol roma családokat látogattam meg, néhány másik tesóval. Amiket ott láttam, azokon nagyon megindultam. Ilyen közelről sosem tapasztaltam meg a Gonosz jelenlétét. Akiben nincs újjászülve a Szent Lélek által, az ezt nem látja. Mi viszont arra kaptuk a lélek szemeit, hogy amit ők nem látnak, azokat mi észrevegyük, és amint észrevettük, azonnal mutassunk rá. Nem számít, hogy hogyan reagálnak utána. És az sem, hogy a külvilág hogyan reagál erre.
Isten mostanság, mindennap meglepett valamivel, és tudjátok miért, mert Ő nem feledékeny. A legnehezebbnek tűnő pillanatban is ott van. Emberileg mondhatjuk, hogy reménytelen, viszont Isten szótárában ez a szó nem létezik. Az Ő szótárában csak "Remény" van. Az Úr jelenlétét tapasztaltam késő este, amikor egyedül mászkáltam a városban. A Szent Lélek mindig azzá válik körülöttünk, amire éppen szükségünk van. Késő este védelmezővé, ha valamit elveszítek, akkor kutatóvá, ha beteg vagyok, akkor orvossá. Nincs olyan nap, amikor ne tapasztalnám meg az Ő kegyelmét. Még akkor is megtapasztalom, amikor igazából nem számolok az Ő jelenlétével. Elfelejtkezem róla.
Egy ismrőssel való beszélgetésem kapcsán fogalmazódott meg bennem, ami hiszem, hogy a Szent Lélektől volt, hiszen a Biblia igazát védte.
A Biblia Jézusát, és a történelem Jézusát nem lehet szétválasztani, mert egy és ugyanaz a személy. Az már más kérdés, hogy a Szent Lélek által ihletet Bibliát, emberi történelemmel próbálják alátámasztani. Az embereket ez bekavarja, és eltávolodnak a történelem Urától, aki egyébként a Biblia Jézusa, ami Megmentőnk. Vannak dolgok, amik nem azért nem kerültek bele a Bibliába, mert az emberek szabadon eldönthették, hogy mi legyen benne és mi nem. Hanem azért, mert Isten nem akarta, hogy belekerüljön. Méghozzá azért nem, mert eltérnek a Biblia eredeti üzenetétől, és az emberek számára ez megtévesztő.
Már tudom, hogy bárhol is vagyok, nem azért vagyok ott elsősorban, mert dolgoznom kell vagy tanulnom stb., Hanem azért, mert Isten kezdeni akar velem valamit, és ott ahol éppen vagyok, emberi lelkeket akar megmenteni a pokoltól.
Ez és egy kedves barátnőmtől kapott levél segítségével, sikerült hoznom egy döntést, ami nem csak számomra jelenthet áldást, és megkönnyebbülést, hanem azok számára is, akiket Isten meg akar menteni. Eldöntöttem, hogy beadom a Vajtai Bibliaiskola Levelező Tagozatára a jelentkezésemet. Azért döntöttem emellett, és nem amellett, hogy a teljes idejű oktatáson részt vegyek, mert ennyi idő nincs erre, és itthon rengetegen szenvedenk, és sóvárognak Isten után. Isten új lehetőségeket tárt elém, illetve lehetőségeket, amikkel korábban felhagytam, most újra kezdhetem. Mindezeket nem tudnám megtenni, ha a Bibliaiskola Nappali tagozatára jelentkeznék. Isten csodálatos. Szeretném folytatni a bábmissziót, amit iskola miatt félbehagytam. Szeretném látogatni a tesókat, akiket ritkán látok. Szeretnék átjárni Hajdúnánásra a roma tesókhoz. Vágyam az, hogy dolgozhassak gyerekek között. Meg mindenre nyitott vagyok, amiket Isten nyitott ajtóként tár elém. Ha mindent felsorolnék, nem maradna hely.
Nekem itt a helyem. Isten akar használni a környezetemben. Hiszem, hogy nem véletlenek az alkalmak, hogy egyszer-egyszer összefutok idegenekkel az utcán, mert ez alkalom arra, hogy ha csak egyszer is, de elmondhassam neki, hogy Jézus mit tett érte.
Ha minden csodát leírnék, nem lenne elég a hely.
Isten áldjon benneteket, Orsi
ui.: Ha valakit részletesebben, és kifejtve is érdekel Isten milyen csodákat tett az életemben, csak kérdezzetek.
