A Megváltó Él

Sziasztok!
Szeretnék nektek beszámolni, amit Isten az elmúlt időszakban tett velem.
Ráébresztett arra, hogy nekem nem is kell erőlködnöm és keresnem a szolgálatokat, mert Isten anélkül is ad nekem szolgálati lehetőséget, hogy én keresném a lehetőséget.
Nekem annyit kellett tennem, hogy kérni Istent: "Uram, ha akarsz hívj el különböző helyekre szolgálni" és megtette.
Isten megmutatta, mennyire nem vagyok méltó arra, amit Ő nekem elkészített.
Viszont megmutatta, hogy nekem csak el kell fogadnom, hogy az Ő kegyelme nélkül nem jutok sehova, mert ez az ami éltet.
Rá kellett jönnöm, ha Isten Szent Lelke nem működik az életemben (test, lélek, értelem), akkor megszűnök létezni és nem vagyok másra képes, mint vétkezni.
Jézus meghalt értem, de nem maradt a halálban, azért hogy én élhessek, harmadnapra feltámadt és az én életemnek csak így van értelme.
Ami bizonyítja, hogy Jézus nem maradt a halálban, hogy megváltozott az életem és nem csak az enyém, hanem sokan másoké.
Jézus feltámadása nélkül és kegyelme nélkül hiába határozom el, hogy megváltozok, nem tudok csak ideig-óráig.
Viszont Jézus feltámadása által, ez a változás teljes és nem csak megváltozok, de azok a bűnök, amiket elkövettem korábban, el is töröltettek.
Isten rengeteg feladatot bízott rám, amihez megígérte, hogy nem hagy magamra benne, hanem számíthatok a támogatására a vezetésére.
Március 22- Április 8 között, majdnem mindennap megyünk bábozni általános iskolákba és óvodákba és elvisszük a gyerekek és tanárok közé egyaránt, hogy nekünk nem egy halott Megváltónk van és, hogy Jézus nem állt meg a keresztnél.
A bábozást a mai napon a gyülekezetünkben kezdtük, ahová szintén jöttek emberek, akik Jézus kegyelméről még nem hallottak.
Volt köztük egy nagymama az unokájával, akik azt mondták, hogy máskor is akarnak jönni a gyülekezetbe.
Édesanyám is ott volt, aki nagyon figyelte mind az előadást, mind pedig az utána következő tanítást.
Ennek köszönhetjük, hogy élünk és Isten tökéletesnek lát minket és gyönyörködik bennünk.
Múlt héten kaptam visszajelzést Vajtáról, hogy mehetek Nyári Szolgálatba: Június 15- Augusztus 30 között.
Nagyon hálás vagyok Istennek, mert Jó Jön.
Eddig minden beteljesedett, amit megígért és azután is be fog.
Vágyok még jobban és jobban elmerülni Jézus kegyelmében.
Ki vagyok éhezve az Ő jelenlétére az életemben.
Ennyit szerettem volna mondani.
Békesség, irgalom és szeretet adassék nektek bőségesen, Orsi

Jót terveztél az életem felől...

Sziasztok!
Eljött az alkalom, hogy ismét beszámoljak egy hétnek az eseményeiről, amiket Isten tett az életemben az elmúlt héten.
Először is, megint csak megerősítette bennem, hogy mit jelent közben járni és mit jelent imaharcosnak lenni és ezért nagyon hálás vagyok.
Megmutatta az ima fontosságát az életemre nézve és azért, hogy mások felé, másokért használjon engem erre.
Megerősítette bennem a dicsőítés fontosságát és azt, hogy gyakrabban és alaposabban tanulmányozzam az Ő Igéjét.
Vasárnap ismét egy különleges gyülekezeti alkalmon vettem részt, ahol a Zsidókhoz írt levél 11-ik részét folytattuk és eljutottunk benne Mózesig.
Megint megtanultam, hogy nem Isten létezésének kérdése a hit, hanem az a hit, amikor annak hiszek, amit Isten mond és ígér.
Meg lehetek győződve arról, hogy amit Isten megígér az úgy is van, mert ezt az elődeink élete által is bebizonyította.
Azt is, hogy Isten készített valami gyönyörűt, amit mi még nem láttunk, de Ő már igen és ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy elhiggyük, mert amit Isten mond az úgy van.
Isten megígérte Noénak, hogy 40 napos esőt bocsát a földre, de azt nem mondta, hogy mikor. Noé 120 évig építette a bárkát és nem hagyta abba, mert hitte, hogy amit Isten megígért az be fog teljesülni.
Ábrahám is úgy engedelmeskedett Istennek, hogy neki fogalma sem volt arról, hogy Isten hová viszi, de hitt Isten ígéretének és elindult.
Ábrahám nem értette, hogy Isten miért kéri, hogy áldozza fel az egyetlen fiát, de hitt Isten ígéretének és felvitte a fiát a hegyre stb.
Tehát ebből a lényeg, hogy HIT= hinni annak, amit Isten mondott, amit megígért. Tudva azt, hogy az 100%-san beteljesedik.
Vasárnap este, amikor eljöttem a bábpróbáról, a buszmegállóban összefutottam egy férfival, akivel igazából nem akartam találkozni, már hetek óta messziről elkerültem.
Akkor ott a buszmegállóban nem volt lehetőségem elkerülni, viszont volt lehetőségem neki beszélni Jézusról.
Ez az ember, már eljutott odáig, hogy nem tudja elfogadni, hogy Isten irgalmas, ekkor kezdtem el neki beszélni Jézusról, de nagyon elutasító volt.
Szabályosan menekült attól, hogy én Jézusról beszéljek neki, de a lényeget hallotta.
A beszélgetésbe bekapcsolódott még egy hölgy, aki kiállt mellettem és ő is védte az irgalmas Isten nevét, amin nagyon meglepődtem, de amikor az a hölgy is elkezdett beszélni, rájöttem Isten akarta, hogy ez a beszélgetés összejöjjön.
Amikor elmondtam a férfinak Jézusról, amit akartam, nem akarta tovább hallgatni és elment.
Azt tudom, hogy a lényeget hallotta.
A hölgy sajnos nem arra a buszra szállt fel, amelyikre én.
Már félig felszálltam a buszra, amikor a hölgy utánam szólt és csak ennyit mondott: köszi.
Közben jött egy fiatalabb nő is, akiről csak annyit tudtam, hogy arra lakik, amerre én, de még soha az életbe nem köszöntünk egymásnak.
Ő nem hallotta szerintem a beszélgetést, de mégis úgy viselkedett, mintha hallotta volna.
Köszönt nekem és rám mosolygott, amikor szálltunk le a buszról, megint rám mosolygott.
Amiben megerősített Isten ezen a beszélgetésen keresztül, hogy mennyire nagy szükségem van a kegyelemre.
Bár ez a férfi elutasította Jézust, én ennek ellenére megerősödtem és tanultam belőle.
A beszélgetés alatt a következőre jöttem rá: Istennek, mindannyiunkra nézve van egy terve, de ha azt a tervet mi elutasítjuk, akkor Isten nem fogja megvalósítani, mert Ő nem erőszakos.
Ő felajánlotta, hogy van egy jó terve az életemre nézve, de nekem kellett rá válaszolnom, hogy elfogadom- e.
Hálás vagyok azért, hogy emellett a cél mellett döntsek.
Igyekszem minél több embernek elmondani, hogy Istennek van egy terve az életükre nézve, de nekik kell dönteni, hogy elfogadják-e vagy sem.
Viszont nem érdemes halogatni a döntést.

...hogy mi is megvigasztalhassunk bármely nyomorúságba esetteket azzal a vigasztalással, amellyel Isten vigasztal minket.

Sziasztok!
Szeretném megosztani veletek, amiket Isten a héten tanított nekem, megerősített bennem és megmutatott nekem.
Amikor résztveszek a bábpróbákon, Isten arra tanít, hogy még ennél is jobban szánjam oda magamat. Minden területén az életemnek szükségem van Isten vezetésére és arra, hogy Isten rendelkezzen ezek felől a dolgok felől. A bábdarab arról a szól, hogy Minden jó, ha a vége jó. Tegnap először mentem el úgy próbálni, hogy tudtam rengetegen élnek körülöttem, akiket Isten ezzel akar bátorítani, hogy bármilyen nagy a nehézség és bármennyire megoldhatatlannak látszik, Jézus egy olyan barát, aki erre tud megoldást. Istennek akarok adni mindenegyes próbát és előadást, hogy hitet kapjak helyette, ami ahhoz kell, hogy bárkiért, bármikor, bárhol imádkozni tudjak. Bárkit, bárhol, bármikor bátorítani tudjak.
Az elmúlt héten Isten megmutatta nekem, hogy szükségem van arra, hogy gyakrabban elmenjek magmban sétálni, hogy Istennel kettesben legyek. Ilyet korábban nem nagyon csináltam. Isten nagyon sokakon megindította a szívemet, megmutattta, hogy mennyire fontos, hogy használjam a közbenjárást, mint egy jó lehetőséget. Amit itthon sokszor nem tudok nyugodtan tenni és egyreinkább érzem a szükségét, hogy csendességben, kettesben legyek Jézussal, hogy kiönthessem előtte a szívemet és elmondjak neki mindent, amit a szívemre a helyezett. Legyen az egy másik ember helyzete, hálaadás, bűbánat vagy csak egyszerűen vágy arra, hogy Isten jelenlétében legyek.
Megtanultam, hogy Jézust nem az elvárásaink érdeklik. Soha nem érdekelték az emberek elvárásai, annál inkább a szükségeik és az, hogy meg legyenek mentve. Megtanultam, hogy akárki van hatalmon, nekem nem az a dolgom, hogy bíráljam, akárki, akármilyen nemzetiségű nem az a dolgom, hogy bíráljam, aki akármilyen bűnt követ el nem az a dolgom, hogy szidjam. Egy dolgom van némán imádkozni, esedezni, könyörögni értük. hitet kérni arra, hogy Isten változást tud hozni bárkinek az életében. A másik dolgom, akinek csak lehet, amikor csak lehet hirdessem "a Vigasztalás, az Irgalom, a Kegyelm és a Bátorítás Istenének az üzenetét közvetítsem", ami egy szó " Agapé= Szeretet, ami nem akar kapni csak adni"
Isten megerősítette bennem, hogy azért élek, hogy bárkit, bármikor, bárhol, aki a környezetemben van vigasztaljak, bátorítsak, buzdítsak és támogassak. Hogy bárkiért, bármikor, bárhol, bármilyen helyzetben imádkozzak. ( Akik szeretnétek, osszátok meg velem az imakéréseiteket)

Hálaadás:
Isten irgalmáért
Hogy érezteti velem, hogy örül vagy fáj a szíve.
Az emeberekért, akiket vigasztalhatok.
Az osztálytársaimért
A családomért
A szolgálatokért, amikre elhívott: OBM (Országos Báb Misszió), Imaszolgálat, Bátorító szolgálat.

Minden jó, ha a Vége jó

Kedves tesók!
Úgy döntöttem kicsit változtatok a bejegyzések módján. Nem fogom naprapontosan leírni, hogy mikor mi történt, viszont annál nagyobb hangsúlyt fogok fektetni a bizonyságokra és azokra a dolgokra, amiket nem én, hanem, amit a Szent Lélek csinál. Az elmúlt héten nagyon sok áldást kaptam és sok feddést is, amikből tanulhattam. A múlthéten elkezdődtek a várva várt felkészülések a bábidőszakra. A bábdarab címe: Minden jó, ha a vége jó. Ez most ráadásul erre a hétre maximálisan igaz volt. A bábdarabban amármegszokott Pisti gyereket és Pirityúkot játszom. Isten ezt a két szerepet nekem készítette. Isten tudta, hogy miért adta nekem ezt a két szerepet. Hálás vagyok Istennek ezért a szolgálatárt. Tegnap a Zsolt mondta a próbán, hogy már 7 iskolába hívtak minket bábozni. Amiért hálás vagyok, hogy Tibi és Zoli bevállalták a szolgálatot úgy is, hogy én csak azt mondtam nekik a technikában kéne segíteni. Szóval Istennek mindig van miért hálátadni.
Amiért hálás vagyok, az a tegnapi nap. Az Istentisztelettől kezdve a Bábpróbáig,mindent megáldott Isten. Hálás vagyok azért, hogy én is eljutottam a Balázsékhoz és tök jót beszélgettünk a Balázzsal. Most azért imádkozunk, hogy mivel nagyon szeretne jönni gyülekezetbe, Isten bármilyen megoldást, de adjon, hogy Balázs el tudjon jönni. Biztos vagyok benne, hogy azt a vágyat, hogy jöjjön közénk Isten ültette bele a szívébe. Istentől bármit lehet kérni Jézus nevében Ő ezt mondta.
Isten megmutatta, mit jelent az, hogy tekjesen átadni neki a staféta botot. Isten Krisztián szívében is munkálkodik. Tegnap elvitte vasárnap esti alkalomra Budapesten, aholt találkozott két lánnyal, végig velük volt. Ők pedig adtak neki egy Bibliát. Krisztián azt is mondta, hogy lesz bemerítés. Továbbá, amiért hálás vagyok, hogy ebben a hosszú szituációban, Isten megmutatta, hogy nekem annyi feladatom volt, hogy elvezessem őt az Ajtóig, az Ő segítségével, de azzal, hogy én befejeztem a rámbízott feladatot, Isten nem hagyta abba a munkát. Isten tovább folytatja és ennek látom a gyümölcsét.
Isten, minél több féle emberrel találkozom, annál erősebbé teszi bennem a hitet, hogy neki nem számít milyen mélyen vagyunk, bárhonnan ki tud hozni. Nem számit ki honnan jött. Jézus szeretete arra ösztönöz, hogy mégjobban keressem Őt, még mélyebben tanulmányozzam az Ő Igéjét, aki Ő maga, meg akarja erősíteni bennem és használni akarja azokat a kegyelmi ajándékoka, amiket már elültetett bennem vagy el fog ültetni bennem a jövőben. Továbbra is arra vagyok elhívva, hogy közben járjak másokért és bátorítsam, buzdítsam és vigasztaljam a körülöttem élőket és akárkit, akárhol, akármikor, akármilyen helyzetben. Mindannyiótoknak köszönöm, akik imában hordoztok és imádkoztok azokért a dolgokér, amikért én is.
Isten áldjon benneteket!

Minden jó, ha a vége jó

Kedves olvasóim!
Egy kis megkéséssel ugyan, de szeretnék nektek beszámolni az elmúlt hét eseményeiről.
Bár nem minden hét olyan esemény dús, de Isten nem csak, hogy minden hétben, de minden napban is elrejt valamit az Ő ajándékai között azért, hogy felfedezzük őket és tudjunk örülni. Az ajándékok mellett, ami a legnagyobb részét formálja az életemnek, azok a helyzetek, amiket Isten arra használ, hogy helyreigazítson, esetleg megfenyítsen, mint egy apa a gyermekét.
Hétfőn: Sanya feladta a leckét, mivel sok tanulnia volt, megért, hogy segítsek neki kidolgozni a Jelenések könyvének 1. részéből János látomását. Hálás voltam Istennek, hogy Sanya ilyenr megkért és örömmel segítettem neki, mert ez nem csak neki jelentett segítséget, de ami benne a volt ebben a részben, az nekem is áldásomra volt. Nekem az csak áldásomra lehet, ha minél többet és minél mélyebben tanulmányozhatom az Igét.
Kedden: Isten rámutatott valamikre, amiket át kellene adnom neki még pedig azokt a tantárgyaimat, amiket nem szeretek; át kellene adnom neki a tanáraimat, akiket még nem tanultam meg elfogadni és tisztelni. Isten ezt kezdte el kimunkálni bennem, hogy legyek elfogadóbb, az utálatos gondolataimat, tegyem az ő lábai elé és tanuljam meg szeretni ezeket a tanárokat. Továbbá Piszker Tündével beszéltünk, hogy, mintha Bibliaiskolában lennék, Ő mindig felad nekem egy bibliai könyvet, amit egy hét alatt végig kell tanulmányoznom. Hálás vagyok Istennek ezért az ötletért, mert ez ösztönöz arra, hogy gyorsabban és sűrűbben olvassam és tanulmányozzam Isten Igéjét. Elkezdtem tanulmányozni a Mózes 1. könyvét, amit azok alapján a kérdések alapján tanulmányozok, amiket Januárban a női konferencián felírtam magamnak. Nagyon megszerettem az Igetanulmányozását.
Szerdán: Jött a hír, hogy Pénteken fel kell mennem Pestre, mert az előző heti BKV-s bírságot csak úgy tudom lerendezni, ha bemutatom a bérletet az eredeti diákigazolványommal. Imádkoztam, hogy ha Isten akar, akkor adjon ettől egy könnyebben megoldható lehetőséget.
Csütörtök: Amit Isten ezen a napon tanított nekem, a nagy rohanás kellős közepén, hogy, akkor is ha valami utolsó pillanatban történik bízzak benne és ne kapkodjak, ne rohangáljak össze-vissza, hanem higgadjak le és, hagyjam, hogy Ő irányítson. Hajlamos vagyok arra, hogy ha túl sokat rohangálok és kapokodok, hogy elfelejtem, hogy Isten jelen van és segít nekem, hogy ezek egyre inkább elkerülhetőbbek legyenek és lehiggadjak. Csütörtök este majdnem az összes barátnőmet végigkérdeztem szállás ügyben. Isten eszembe juttatta, hogy miért nem hívok fel valakit a Golgotából. Felhívtam az egyik lányt, aki a virrasztásos imacsoportba jár.
Péntek: Péntek déután felutaztam Pestre, elintéztem a BKV-nál az ügyemet, utána elmentem az imacsoportba, ahol Isten megmutatta, hogy még a hozzánk közelálló ismerős testvérek, akár vezetők szavait is a Bibliához kell mérni és megvizsgálni. Ami nagyon tetszett, hogy a vezető azt mondta, hogy ne helyezzünk semmilyen könyvet a Biblia elé. Ne más keresztény könyvek alapján olvassuk és tanulmányozzuk a Bibliát, hanem a Biblia szemüvegén keresztül olvassunk más könyveket és hallgassunk tanításokat. A kérdés, amiben nem értettünk egyet a vezetővel, hogy elveszíthető-e az üdvösség? Istennek hála, hogy néhánynapos utána olvasás után, nyugodt szívvel mondhatom, hogy meggyőződésem, hogy az üdvösség nem veszíthető el, ami egy alapvető dolog a Bibliában, amin elvileg nem lenne szabad vitatkozni. Erre jó példa a Tékozló fiú példázata, a Szőlőtő példázata, ja és, amit Jézus mond: hogy aki hisz Ő benne annak nem örökélete lesz, hanem örök élete van." Nagyon hálás vagyok ezért a pénteki napért, mert a Brigi, akinél aludtam annak ellenére fogadott be, hogy tudta neki másnap valahová kell mennie és, annak ellenére, hogy nem sikserült úgy felkészülnie erre a más napra, befogadott és tudtam nála aludni. Nagyon hálás vagyok ezért Istennek.
Szombaton: Délután értem haza. Nagyon fáradt voltam, de hálás voltam Istennek, hogy sikerült elintézni ezt az ügyet. Kértem Istent, hogy tanítson ebből az esetből, hogy többet ne forduljon elő és ne legyek felelőtlen. Amiért a leginkább hálás vagyok az édesapám megbocsátása.
Vasárnap: Elmentem gyülkezeti alkalomra, ahol most a Zsidókhoz írt levelet tanulmányozzuk. Isten most is jelen volt, mint minden Vasárnapi alkalmon ott van közöttünk. Az Istentisztelet után odamentem a pásztorhoz, hogy feltegyek neki néhány kérdést, amiből azután egy jó kis beszélgetés alakult ki velem és,még néhány fiatallal egyetmben. Az üdvösség kérdéséről beszélgettünk és arról, hogy miért fontos, hogy vigyázzunk és ne kutakodjunk az okkult dolgok után és ne a Sátán munkáját vizsgáljuk, mert nem a Stán áll a hitünk középpontjában, hanem Jézus. Nagyon jót beszélhógettünk. Hálás vagyok Istennek, hogy letisztázódtak bennem ezek a dolgok. Vasárnap este még egy komoly feladatot kaptam Sanyától, aminek azért örültem, mert magamban ezért imádkoztam, hogy ha Isten akarja, akkor adjon máskor is ilyen lehetőséget, hogy segíthessek neki a háziban. Nem könnyű feladatot kaptam a Példabeszédeket kellett áttanulmányozni. Ami az egészben jó, hogy szerintem nem véletlen, hogy Sanyán keresztül nekem adta ezt a feladatot. Mostanában sokat emlegetem, hogy Isten soha nem véletlenül ismétli magát.

Hálaadás:
Isten fenyítéseiért
Azért, hogy mindennap kapok tőle valamilyen ajándékot
A szolgálatokért, amikre elhívott Isten
A gyülekezetemért
A családomért
Az osztálytársaimért
A Bibliáért
Azért, hogy Isten nem az érdemeimet nézi.
Azért, hogy megszólíthatom Őt
Szolgálat, buzdítás kegyelmi ajándékáért

Békesség nektek, Orsi

Akiket én szeretek azokat megfeddem és megfenyítem... Jel, 3, 19

Isten a héten megint sokat tanított arról, hogy miért jó az nekem, ha ő megfenyit, mint apa a gyermekét. Isten azért fenyít meg, mert szeret és, hogy minden egyes fenyítéssel közelebb vigyen magához. Minél közelebb visz magához, annál inkább láthatom, hogy mennyi minden van még, amit odaadhatok neki. Azért nem azt írom, hogy oda kell neki adnom, mert Isten erre nem kötelez, hanem felszabadít arra, hogy az életem különböző területeit az Ő kezei alá vessem. Isten a héten bemutatta, hogy azoknak a lelki fegyvereknek, amiket Ő adott, mik a funkciói. Viszont azt is mondta, hogy a háborút Jézus megnyerte nekünk, de még lesznek vesztes csatáink és nekünk olyan Vezérünk van, akihez egy vesztes csata után is oda mehetünk, mert Ő lehajol hozzánk, újra feöltöztet az Ő fegyverzetébe. Új eséllyel indít el a harcba. Isten ingyen kegyelemből adott nekem egy életet, amit azért kaptam, hogy éljek vele.
Isten azt is elmondta, hogy a hit és a cselekedetek elválaszthatatlanok egymástól. Hit nélkül lehetetlen tetszeni. Viszont a hit cselekedetek nélkül halott. Isten arra hívott el, hogy cselekedjük az Ő akaratát. A hitünk a fának, akkor van értéke, ha gyümölcsöt terem. Mik ezek a gyümölcsök? Azok a cselekedetek, amik nem törvény által, nem a sajátmagunknak újból felállított törvény által történnek, hanem a hit az, ami minket felszabadít arra, hogy cselekedjünk és Isten munkájának a részeseivé váljunk. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Valakitől olvastam egyszer egy mondatot, ami így hangzott: "Isten szeretetét közvetítem az emberek felé, néha szavakat használok." Tehát sokszor nagyobb áldás lehetek egy ember számára, ha megölelem, mintha elkezdek neki prédikálni.
Istencsodálatos kegyelme, hogy még a mi figyelmetlenségeinket az Ő dicsőségére és a mi javunkra fordítja. Szombaton Budapesten jártam az Országos Bábmisszió konferenciáján. A figyelmetlenségem miatt, az ellenőr megbüntetett a Metró kijáratnál. Isten kegyelme, hogy adott mellém testvéreket sőt, még nem hívő embereket is, akik segítenek nekem elrendezni a büntetés helyrehozatalát. Isten ismét bevont a Bábmisszióba. Megtekintettem az új Húsvéti bábdarabot, aminek a címe: " Minden jó, ha a vége jó." Idén tavasszal a Nyíregyházi Bábcsoport tagjaként veszek részt a darabban.
Istentől kapott kegyelmi ajándékaim, amikben szükséges, hogy tovább erősítsen a buzdítás és a szolgálat ajándéka. Viszont továbbra is imádkozom, hogy Isten minden kegyelmi ajándékot adjon neke, amikkel engem meg akar áldani és, amik által másoknak is áldássá akar tenni. Isten most alakítja ki bennem az értékrendemet, megtanít mérlegelni és még mindig vannak dolgok, amiket át akarok neki adni.
Hálaadás:
Azért, hogy Isten anélkül is elhív, hogy szolgáljam őt, hogy erőlködni kéne.
Azért, hogy Őhozzá akkor is mehetünk, ha elvesztettünk egy csatát.
Azért, amit az Országos Bábmisszión keresztül végez Isten.
Az Igéért, ami által növeli a védekezőképességünket az ellenséggel szemben.
Azért, hogy az Ördög az Ő ellensége és, hogy ő már legyőzte.
Hála, hogy Ő a halál és a gyász fölött is Úr.

Orsi

A szenvedések útján is áldom Nevedet

Ismét eltelt egy hét és elérkeztünk a hónap végéhez és az új hónap elejéhez. Isten kegyelme tart még mindig életben. Ezen a héten Isten nehézségeken vitt keresztül, amiket felhasznált arra, hogy tanítson és ráébresszen, hogy nélküle tényleg semmik vagyunk.

Hétfőn: Reggel elmentem iskolába. A tanár késett fél órát. Már rögtön második félév első napján megbeszéltük, hogy jövőhéten (holnap) írunk egy dolgozatot. Iskola után bementem, apukámmal ebédeltem a munkahelyén, azután sietve elértem a buszt.
Kedden: délre kellett iskolába mennem. Nagyon mérgesek voltunk, mert egy tanár sem jött be szólni, hogy az órák nem lesznek megtartva a vizsgaidőszak miatt. Úgyhogy eljöttünk. Isten megint egy meglepetéssel ajándékozott meg. Egyik osztálytársammal, aki Tiszavasváriban lakik, mindketten lekéstük a buszunkat és egy bő háromnegyed órát vártunk a következőre. Az osztálytársam rágyújtott és ezt mondta: "Látod Orsi cigizek, de Isten így is szeret." Ezt a mondatot én még félév elején mondtam neki, amikor Isten megint alkalmat adott arra, hogy négyszemközt maradjak vele és beszélhessek Isten kegyelméről és szeretetéről. Feltett nekem egy kérdést, hogy nincs-e valami megoldásom arra, hogy hogyan tudná elfogadni magát. Erre azt válaszoltam, csak kérnie kell Istent, hogy tanítsa meg erre. Ekkor rájöttem, hogy nem számít, hogy nem jöttek a tanárok, nem számít, hogy várni kellett a buszra, mert ez pont így volt jó. Azért imádkozom, hogy ez a lány megtapasztalja Isten felemelő szeretetét és legyen még több ilyen beszélgetésünk, akár a többi lánnyal is.
Szerdán: Reggel bementem suliba megint sehol egy tanár. Már nagyon mérges voltam, de Isten megmutatta, hogy ilyen helyzetekben van rá a legnagyobb szükségem, amikor várakozni kell. Végülis a várakozás időszakát éljük. Ilyenkor már sokszor legszívesebben bosszankodnék. sokszor szoktam is. A szerda este elmentem a fül-orr-gégészetre is. Tavasszal vagy nyáron lesz egy mandulaműtétem.
Csütörtökön: Nem kellett bemennem iskolába. Csütörtökön nagyon nehéz napom volt és Isten nagyon sok könnyet és kiáltást, könyörgést, feszültséget és görcsöt hozott ki belőlem. Egyszerűen tehetetlennek éreztem magam. Valakivel annyira összevesztem. Teljesen meglepődtem, mert ez a valaki ez előtt sosem viselkedett így. Megijedetm, hogy ez maradandó sérülés lesz a számára. Féltem, hogy ha nem beszélünk többet, akkor Ő többet nem megy el pesten a golgotába, többet nem hagy az evangéliumról. De Isten jó.
Pénteken-Szombaton bocsánatot kért tőlem valaki ez a valaki, amiért nagyon hálás vagyok. Azt mondtam neki, hogy elmehetsz, de bármikor ha meggondolnád magad akkor itt vagyok. Ekkor őszintén bocsánatot kért, nem tudtam szóhozjutni. Megkérdezte tőlem, hogy miért nem töröltem az MSN-ről. Erre azt mondtam neki, hogy azért, mert ha törlöm, akkor hibás lettem volna, ha többet nem hall az evangéliumról és azért, mert megbocsátottam, mert Jézus is megbocsátott neki.Most az az imatémám, hogy tudja elfogadni Jézustól a megbocsátást és a szabadulást a bűntudattól, ami vádolja őt. Isten megmutatta, hogy Ő akárhányszor kiáltok hozzá meghallgat és megvigasztal. Isten megmutatta, hogy ami munkát ő elkezdett valakinek a szívében, azt nem hagyja félbe, hanem véghezviszi. Elfogadta Jézus bocsánatát és azt, hogy Jézus vére elfedezte az ő vétékét. Eleinte nem akart elmenni ifire és vasárnapestére, mert azt mondta szégyeli magát. Erre azt mondtam neki, hogyí Jézus már megszabadított a bűntől, nincs miért szégyenkeznie, mert mind bűnösök vagyunk, azok is akik a gyülekezetbe járnak. Azt mondta, hogy rendben van elmegy Vasárnapestére.
Vasárnap (Ma): Pápai Jancsi a Zsidókhoz írt levél 10. részéből tanított. Pont arról, amiről tegnap beszélgettem ezzel a fiúval. Amire Isten ma még rámutatott a tanításon keresztül, hogy Isten a törvényt arra használja, hogy tükörként elénk állítsa és felismerjük a vétkünket és lássuk, hogy ha törvény által élnénk mit érdemelnénk ezekért a bűnökért. De a kereszt árnyéka, ami az egész Ószövetségre kivetítődik megmutatja, hogy a kereszt által ezek a bűnök, amiket a törvény ellen elkövettünk meg lettek ítélve Jézusban. Ami még eszembe jutott, hogy az árnyék arra is szolgál, hogy eltakarjon dolgokat. Tehát felismertem, hogy vétkeztem az én esetemben, amit most felismertem, hogy tiszteletlen vagyok a szüleimmel szemben. De a kereszt árnyéka rávetítődik erre a bűnömre és eltakarja. Bár, amit eltakar, az attól még ott van, de ezen a kereszten Jézus vére folyt ki, tehát nem csak eltakarja, de el is törli a bűnt.

Hálaadás:
Isten munkájáért az osztálytársam szívében
Isten munkájáért Krisztián szívében
Gyülekezetemért
Isten Igéjéért
Az új imatémákért
A vigasztalódásokért
Azért, hogy Isten nem a földi dolgokból indul ki.
Jézusért az eljövendő jóért

Üdv, Orsi